Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a szólásszabadsággal kapcsolatos tesztjei és értékelésük
DOI:
https://doi.org/10.59851/imr.14.1.8Kulcsszavak:
Emberi Jogok Európai Bírósága, Emberi Jogok Európai Egyezménye, háromelemű teszt, gyűlöletbeszéd, mérlegelési jogkör, a véleménynyilvánítás szabadsága, hármas tesztAbsztrakt
A tanulmányban az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) szólásszabadsággal kapcsolatos joggyakorlatát elemezzük a bíróság által alkalmazott tesztek kontextusában. Bemutatjuk az alapjogok, különösen a szólásszabadság jelentőségét az EJEB gyakorlatában, majd a háromelemű tesztet ismertetjük részletesen.
A legalitás, a jogszerűség és a szükségesség lépcsőzetes vizsgálatát jelentő háromelemű (vagy hármas) teszt az EJEB gyakorlatában központi, a szólásszabadsággal kapcsolatos ügyekben pedig megkerülhetetlen mechanizmus. Emellett ismertetünk az EJEB által használt, de a hazai jogirodalomban kezdetlegesen feldolgozott teszteket is, például a megfelelő egyensúly tesztjét, a gyűlöletbeszéd vizsgálatára kialakult két fő tesztfajtát és a specifikusan az online közvetítő szolgáltatók felelősségével kapcsolatos teszteket, bemutatva az EJEB megoldásainak előnyeit és hátrányait is. Vizsgálódásunk alapján e tesztek alkalmazása jelentős akadályokba ütközhet, ha az EJEB nem reformálja meg azokat, különösen az új technológiákat érintő esetek kapcsán, és aggodalomra adhat okot, hogy – főként az elmúlt tíz év gyakorlatát tekintve – a döntéshozatal számos esetben következetlen és kiszámíthatatlan.
Hivatkozások
Angelopoulos, Christina – Smet, Stijn: Notice-And-Fair-Balance: How to Reach a Compromise Between Fundamental Rights in European Intermediary Liability. 8(2) Journal of Media Law (2016) 266–301., https://doi.org/10.1080/17577632.2016.1240957
Botero-Marino, Catalina: Freedom of Expression: Inter-American Standards and Their Transformative Impact. In Armin von Bogdandy et al. (szerk.): The Impact of the Inter-American Human Rights System. Transformations on the Ground. New York, Oxford Academic, 2024, 473–494., https://doi.org/10.1093/oso/9780197744161.003.0025
Bukor Liza – Träger Anikó: Az online gyűlöletbeszéd detektálásának kérdései, különös tekintettel az algoritmikus rendszerekre. MTA Law Working Papers, 2024/2.
Bychawska-Siniarska, Dominika: Protecting the Right to Freedom of Expression under the European Convention on Human Rights. Strasbourg, Európa Tanács, 2017.
Cannie, Hannes – Voorhoof, Dirk: The Abuse Clause and Freedom of Expression in the European Human Rights Convention: An Added Value for Democracy and Human Rights Protection? 29(1) Netherlands Quarterly of Human Rights (2011) 54–83., https://doi.org/10.1177/016934411102900105
Dembour, Marie-Bénédicte: The Evidentiary System of the European Court of Human Rights in Critical Perspective. 4(4) The European Convention on Human Rights Law Review (2023) 363–374., https://doi.org/10.1163/26663236-bja10076
Díez Bueso, Laura: Discurso del odio en las redes sociales: la libertad de expresión en la encrucijada. 61(3) Revista Catalana de Dret Public (2020) 50–64., https://doi.org/10.2436/rcdp.i61.2020.3528
Enarsson, Therese: Navigating hate speech and content moderation under the DSA: insights from ECtHR case law. 33(3) Information & Communications Technology Law (2024) 384–401., https://doi.org/10.1080/13600834.2024.2395579
Gerards, Janneke: How to Improve the Necessity test of the European Court of Human Rights. 11(2) International Journal of Constitutional Law (2013) 466–490.
https://doi.org/10.1093/icon/mot004
Gosztonyi Gergely: Cenzúra Arisztotelésztől a Facebookig. A közösségi média tartalomszabályozási gyakorlatának komplexitása. Budapest, Gondolat, 2022., https://doi.org/10.24362/cenzura.gosztonyi.2022
Gunatilleke, Gehan: Justifying Limitations on the Freedom of Expression. 22(1) Human Rights Review (2021) 91–108., https://doi.org/10.1007/s12142-020-00608-8
Kiss Barnabás: Az alapjogok alkotmányi szabályozásának általános kérdései. Pázmány Law Working Papers, 2011/13.
Koltay András: Az internetes kapuőrök és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke – a sajtószabadság új alanyai. Állam- és Jogtudomány, 2017/4., 129–140.
Korpisaari, Päivi: From Delfi to Sanchez – When Can an Online Communication Platform Be Responsible for Third-Party Comments? An Analysis of the Practice of the ECtHR and Some Reflections on the Digital Services Act. 14(2) Journal of Media Law (2022) 352–377., https://doi.org/10.1080/17577632.2022.2148335
Lendvai Gergely Ferenc: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete a Lilliendahl kontra Izland ügyben: az online gyűlöletbeszéd megítélése és a gyűlöletbeszéd kategorizálása. Jogesetek Magyarázata, 2023/1–2., 53–59.
Mchangama, Jacob – Alkiviadou, Natalie: Hate Speech and the European Court of Human Rights: Whatever Happened to the Right to Offend, Shock or Disturb? 21(4) Human Rights Law Review (2021) 1008–1042., https://doi.org/10.1093/hrlr/ngab015
Mingazov, Lenaris H. – Sinyavskiy, Alexey A.: The Restrictions of Human Rights During COVID-19 Pandemic. 25(12) Utopía y Praxis Latinoamericana (2020) 150–156.
Mowbray, Alastair: A Study of the Principle of Fair Balance in the Jurisprudence of the European Court of Human Rights. 10(2) Human Rights Law Review (2010) 289–317., https://doi.org/10.1093/hrlr/ngq006
Oster, Jan: Media Freedom as a Fundamental Right. Cambridge, Cambridge University Press, 2015., https://doi.org/10.1017/CBO9781316162736
Papp, János Tamás: Liability for Third-party Comments Before the European Court of
Human Rights: Comparing the Estonian Delfi and the Hungarian Index-MTE decisions. In Marcell Szabó – Petra Lea Láncos – Réka Varga (szerk.): Hungarian Yearbook of International and European Law 2016. Hága, Eleven International, 2017, 315–326., https://doi.org/10.5553/HYIEL/266627012016004001019
Polgári Eszter: A strasbourgi bíróság és az európai konszenzus. Fundamentum, 2005/1., 5–13.
Polgári Eszter: A tagállamoknak biztosított mérlegelési szabadság doktrínája az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában. Állam- és Jogtudomány, 2017/4., 41–53.
Pozsár-Szentmiklósy Zoltán: Az alapjogi teszt újrafogalmazása. Jogtudományi Közlöny, 2014/1., 23–34.
Pozsár-Szentmiklósy Zoltán: Alapjogok mérlegen. Az általános alapjogi tesztek dogmatikája. Budapest, HVG-ORAC, 2016.
Sardo, Alessio: Hate Speech. A Pragmatic Assessment of the European Court of Human Rights’ Jurisprudence. 4 European Convention on Human Rights Law Review (2023) 1–42., https://doi.org/10.1163/26663236-bja10054
Sidlauskiene, Jurate – Jurkevičius, Vaidas: Website Operators’ Liability for Offensive Comments: A Comparative Analysis of Delfi AS v. Estonia and MTE & Index v. Hungary. 10(2) Baltic Journal of Law & Politics (2017) 46–75., https://doi.org/10.1515/bjlp-2017-0012
Sottiaux, Stefan: Conflicting Conceptions of Hate Speech in the ECtHR’s Case Law. 23(9) German Law Journal (2022) 1193–1211., https://doi.org/10.1017/glj.2022.81
Trykhlib, Kristina: The Principle of Proportionality in the Jurisprudence of the European Court of Human Rights. In Kristina Trykhlib (szerk.): EU 2020: Lessons from the Past and Solutions for the Future. Eszék, Josip Juraj Strossmayer University, 2020, 128–154., https://doi.org/10.25234/eclic/11899
Vogiatzis, Nikos: The Relationship Between European Consensus, the Margin of Appreciation and the Legitimacy of the Strasbourg Court. 25(4) European Public Law (2019) 445–480., https://doi.org/10.54648/EURO2019025
Voorhoof, Dirk – Cannie, Hannes: Freedom of Expression and Information in a Democratic Society. 72(4–5) International Communication Gazette (2010) 407–423., https://doi.org/10.1177/1748048510362711
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Gosztonyi Gergely, Pribula Eszter, Lendvai Gergely Ferenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
