A „külföldi ügynökökről” szóló törvények alkotmányjogi kérdései

Absztrakt

Az elmúlt években több ország is olyan törvényeket fogadott el, amelyek a hazai demokratikus folyamatokat igyekeznek megvédeni a külső befolyástól azáltal, hogy a külföldi pénzügyi támogatást külföldi befolyásnak tekintik, és az ilyen támogatást elfogadó szervezeteket külföldi érdekek ügynökeinek bélyegzik.
A külföldi szervezetektől származó adományokat gyakran tiltják a szuverenitás védelmében, hogy megakadályozzák a külső vagy külföldi befolyást. A Velencei Bizottság általánosnak tekinti az ilyen tilalmat, míg az Európa Tanács kifejezetten előírja annak jogszabályba való beépítését. A dolgozat célja a külföldi finanszírozásban részesülő, így külföldi ügynöknek minősülő egyesületekre vonatkozó magyar és más törvények bemutatása és elemzése tágabb kontextusban. A 2023. évi magyar szuverenitásvédelmi törvény, amelyet egy 2017-es, a civil szervezetekre vonatkozó jogszabály előzött meg, az átláthatóságra és a nemzeti szuverenitás védelmére való hivatkozással elfogadható célokat tűz ki. Azonban szankcióinak és eljárásainak homályos megfogalmazása nem felel meg a jogállamiság követelményeinek, és a szabad és demokratikus politikai diskurzusokra is visszahúzó hatással lehet. Az uniós jogszabályok továbbá foglalkoznak az orosz propaganda és a rejtett támogatások elleni küzdelem kérdésével. Fontos megfontolni a külföldi ügynökökre vonatkozó jogszabályok lehetséges hatásait a demokratikus folyamatokra azokban az országokban, amelyek a nemzeti szuverenitás veszélyeztetése miatti kizárják a külföldi pénzügyi hozzájárulásokat.