Az önkényuralmi szimbólumok büntetőjogi megítéléséről

Joggyakorlati helyzetkép az önkényuralmi jelkép használata tényállásról, kitekintve a német büntető törvénykönyv koncepciójára

Szerzők

  • Botos Mihály Bálint SZTE ÁJTK, Bűnügyi Tudományok Intézete

DOI:

https://doi.org/10.59851/imr.14.2.6

Kulcsszavak:

szólásszabadság, önkényuralmi jelkép, joggyakorlat, kollektív méltóság

Absztrakt

A tanulmány az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi és alkotmányos korlátait elemzi a véleménynyilvánítási szabadsággal összefüggésben. A szimbólumok kommunikációs jelentősége miatt használatuk az önkifejezés része, ugyanakkor a Btk. 335. §-a alapján korlátozható. A kutatás a Fővárosi Főügyészségen 2012 és 2023 között indult ügyek és a bírósági gyakorlat elemzésére épül, kiegészítve az Emberi Jogok Európai Bírósága és a német bíróságok joggyakorlatának releváns döntéseivel. Bár a tényállás ritkán alkalmazott, jelentősége kiemelkedő, mivel a joggyakorlatban a propagálási szándék megléte biztosítja az alkotmányos egyensúlyt a szólásszabadság és a kollektív méltóság védelme között. A felelősségelimináló német szándék szigorúbb megközelítést kínál, míg a magyar gyakorlat megszorító értelmezése a legalitás és az emberi méltóság védelmét szolgálja.

Hivatkozások

Anstötz, Stephan: § 86a. In Jürgen Schäfer (szerk.): Münchener Kommentar zum Strafgesetzbuch. München, C. H. Beck, 2021.

Bárándy Gergely: A gyűlöletbeszéd Magyarországon. Budapest, Scolar, 2010.Bárándy Gergely - Berta Aliz: Önkényuralmi jelképek használata és a gyalázkodás. Rendészeti Szemle 2010/2., 61-81.

Dewitz, Clivia von: NS-Gedankengut und Strafrecht. Die §§86, 86a StGB und § 130 StGB zwischen der Abwehr neonazistischer Gefahren und symbolischem Strafrecht. Berlin, Duncker & Humblot, 2006.

Deli Gergely: 4/2013. (II. 21.) AB határozat - ötágú vörös csillag. In Gárdos-Orosz Fruzsina - Zakariás Kinga (szerk.): Az alkotmánybírósági gyakorlat. Az Alkotmánybíróság 100 elvi jelentőségű határozata 1990-2020 II. Budapest, HVG-ORAC, 2021, 141-156.

Hamdan, Binke: Hitlergruß und Hakenkreuz - (Keine) Mittel zum politischen Kampf? §86a StGB im Lichte des Verfassungsrechts. Jura, 2008/3., 162-172.

Hefendehl, Roland: Kollektive Rechtsgüter im Strafrecht. Köln, C. Heymanns, 2002.

Hornyák Szabolcs: A köznyugalom elleni bűncselekmények. Doktori értekezés, Pécs, PTE, 2010.

Hornyák Szabolcs: Az önkényuralmi jelképek használatának büntethetőségéről. Bűnügyi Szemle, 2010/1., 17-27.

Karsai, Krisztina: Symbole als Gegenstand des ungarischen und europäischen Strafrechts - Verkehrtes Gesinnungsstrafrecht? Zeitschrift für die gesamte Strafrechtswissenschaft, 2007/4., 189-206., https://doi.org/10.1515/zstw.119.4.1037

Koltay András: A közösségek méltóságának védelme. Iustum Aequum Salutare, 2005/1., 147-169.

Koltay András: A "clear and present danger" elv fordulatos története az Egyesült Államokban és Magyarországon. Magyar Jog, 2009/7., 415-423.

Koltay András: A vörös csillag Európában - a Vajnai v. Hungary-ügy az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Jogesetek Magyarázata, 2010/1., 77-82.

Koltay András (szerk.): A gyűlöletbeszéd korlátozása Magyarországon. Alkotmányos és jogalkalmazói megközelítések, európai kitekintéssel. Budapest, CompLex, 2013.

Körtvélyesi Zsolt: A Legfelsőbb Bíróság ítélete a vörös csillag használatával kapcsolatos rendőri fellépésről és a strasbourgi mérce alkalmazásáról. Jogesetek Magyarázata, 2011/4., 26-33.

Mezőlaki Erik: 335. §. In Karsai Krisztina (szerk.): Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez. Budapest, Wolters Kluwer, 2022.

Nagy Ferenc: Gondolatok a jogi tárgyról. Büntetőjogi Kodifikáció, 2008/1., 3-8.

Nagy Ferenc: A jogi tárgy német büntetőjogi dogmatörténetéről. Jogtudományi Közlöny, 2010/7-8., 327-335.

Roxin, Claus: Strafrecht Allgemeiner Teil I. München, C. H. Beck, 2006., https://doi.org/10.17104/9783406731181-867

Stegbauer, Andreas: Rechtsextremistische Propaganda und das Kennzeichenverbot des § 86 a StGB. Juristische Rundschau, 2002/5., 182-188., https://doi.org/10.1515/juru.2002.091

Steinsiek, Mark: § 86a. In Gabriele Cirener et al. (szerk.): Strafgesetzbuch Leipziger Kommentar. Berlin, De Gruyter, 2022.

Szigeti Krisztina: A bírói jogértelmezés és a hetedik alaptörvény-módosítás Eljárásjogi Szemle, 2018/4., 9-17.

Szomora, Zsolt: Schranken und Schrankenlosigkeit der Meinungsfreiheit in Ungarn Grundrechtsbeeinflusste Widersprüche im ungarischen Strafrecht. Zeitschrift für Internationale Strafrechtsdogmatik, 2011/1., 29-43.

Szomora Zsolt: Dogmatikai és alkotmányjogi megjegyzések a gyűlölet-bűncselekmények büntetőjogi szabályozásához. Belügyi Szemle, 2013/2., 36-51., https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.12.v61.i2013.pp36-51

Szomora Zsolt: Alkotmány és anyagi büntetőjog. A büntetőjog-alkalmazás alkotmányosságának egyes kérdései. Szeged, Iurisperitus, 2015.

Vogel, Benjamin: Zur Bedeutung des Rechtsguts für das Gebot strafgesetzlicher Bestimmtheit. Zeitschrift für die gesamte Strafrechtswissenschaft, 2016/1., 139-172., https://doi.org/10.1515/zstw-2016-0007

Zentai Ágnes: Véleményszabadságtól a Molotov-koktélokig, avagy a "clear and present danger" és az önrendelkezési jog szomorú története. Rendészeti Szemle, 2010/2., 42-63.

##submission.downloads##

Megjelent

2025-12-22

Hogyan kell idézni

Botos, M. B. (2025). Az önkényuralmi szimbólumok büntetőjogi megítéléséről: Joggyakorlati helyzetkép az önkényuralmi jelkép használata tényállásról, kitekintve a német büntető törvénykönyv koncepciójára. In Medias Res, 14(2), 131–148. https://doi.org/10.59851/imr.14.2.6

Folyóirat szám

Rovat

Fórum