Tintába fojtott véleményszabadság
A képregénycenzúra jogi és kulturális vetületei a 20. századi Egyesült Államokban
DOI:
https://doi.org/10.59851/imr.14.2.3Kulcsszavak:
képregény, cenzúra, Comics Code, médiajogAbsztrakt
A tanulmány célja a képregény mint médium komplex történeti, kulturális és jogi bemutatása. Áttekinti a képregény műfajának eredetét, kiemelve annak sokféle definícióját és műfaji változatosságát. Elemzi a képregényipar fejlődését, a képregények tömegmédiummá válását, majd azt követő átalakulását niche médiummá, és későbbi reneszánszát. Részletesen tárgyalja Fredric Wertham pszichiáter Seduction of the Innocent című könyvének hatását, a képregények körüli társadalmi vitákat, valamint az ezek nyomán kialakult Comics Code Authority létrejöttét és működését. Megvizsgálja a képregényipar önszabályozásának mechanizmusát, annak kulturális és jogi következményeit és jelentőségét. Végül arra a következtetésre jut, hogy a cenzúra ma már nem központi, nyílt szabályozó erőként, hanem rejtettebb, a vállalati márkastratégiákban megjelenő kontrollként működik tovább, új kihívások elé állítva a kreatív szabadságot.
Hivatkozások
Beaty, Bart: Fredric Wertham and the Critique of Mass Culture. Jackson, University Press of Mississippi, 2005.
Cavanagh, John R.: The Comics War. 40(1) Journal of Criminal Law and Criminology (1949) 28-35., https://doi.org/10.2307/1138349
Corredor, Paloma: A képregény története (ford. Horváth Zsolt Gergely). Budapest, Kossuth, 2020.
Crime Comics and the Constitution. 7(2) Stanford Law Review (1954) 237-260., https://doi.org/10.2307/1226392
Dunai Tamás: A comics szerzői kora: az észak-amerikai képregény újraintézményesülése a 21. században. Budapest, Szeged, Szépirodalmi Figyelő Alapítvány - SZTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 2024.
Duncan, Randy - Smith, Matthew J.: The Power of Comics. History, Form & Culture. New York, Continuum, 2009, 9.
Faludi Gábor: A paródia a szerzői jogban. In Keserű Barna Arnold - Kőhidi Ákos (szerk.): Tanulmányok a 65 éves Lenkovics Barnabás tiszteletére. Budapest-Győr, Eötvös József Könyv- és Lapkiadó - SZE DFK, 2015, 108-116.
Gellért Endre: A képregény története. Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1975.
Greenberg, Marc H.: Comic Art, Creativity and the Law. Cheltenham, Edward Elgar, 2022., https://doi.org/10.4337/9781802202557
Hajdu, David: The Ten-Cent Plague: The Great Comic-Book Scare and How It Changed Amer. New York, Picador-Farrar, Straus and Giroux, 2008.
Hall, Ryan C. W. - Hatters Friedman, Susan: Comic Books, Dr. Wertham, and the Villains of Forensic Psychiatry. 48(4) Journal of the American Academy of Psychiatry and the Law (2020) 536-544., https://doi.org/10.29158/JAAPL.200041-20
Hernádi Miklós: A képregény szükséglete. In Gellért Endre: A képregény története. Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1975.
Jones, Gerard: Men of Tomorrow: Geeks, Gansters, and the Birth of the Comic Book. New York, Basic Books, 2004.
Kacsuk, Zoltán: Re-Examining the "What Is Manga" Problematic: The Tension and Interrelationship Between the "Style" Versus "Made in Japan" Positions. 7(3) Arts (2018) 15-32., https://doi.org/10.3390/arts7030026
Kertész Sándor: Comics szocialista álruhában: a magyar képregény ötven éve. Nyíregyháza, Kertész Nyomda és Kiadó, 2007, 12.
Kunzle, David: Father of the Comic Strip: Rodolphe Töpffer. Jackson, University Press of Mississippi, 2007.
Maksa Gyula: Keleti típusú képregény Magyarországon és francia nyelvterületen. Médiakutató, 2014/4., 67-74.
Maksa Gyula: Súlypontok, áramlatok, hálózatok. A képregénymédia geopolitikája 1. European Journalism Observatory, 2021. május 10., https://bit.ly/48E9MjH.
Maksa Gyula: Képregénytudomány. Budapest, Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, 2024.
Mcloud, Scott: A képregény felfedezése. Budapest, Nyitott Könyvműhely, 2007.
Meskin, Aaron: Defining Comics? 65(4) The Journal of Aesthetics and Art Criticism (2007) 369-379., https://doi.org/10.1111/j.1540-594X.2007.00270.x
Rubovszky Kálmán: Vita Püspökladányban. JelKép, 1986/2., 76-78.
Rubovszky Kálmán (szerk.): A képregény. Budapest, Gondolat, 1989.
Sarkady Ildikó: Az önszabályozás szerepe a modern szabályozási struktúrákban. Iustum Aequum Salutare, 2017/3., 115-150.
Schlichter-Takács Anett - Csimáné Pozsegovics Beáta: A képregény/képregényalapú mediatikus közegek alkalmazási lehetőségei az általános iskolában példákkal. In G. Szabó Sára - Gombos Péter (szerk.): Módszertan és megújulás. Válogatás a MATE Neveléstudományi Intézete szakdidaktikai tanulmányaiból. Gödöllő, MATE Press, 2022.
S. Nagy Katalin: A képregény mint tömegkommunikációs eszköz. JelKép, 1986/2., 79-82.
Szilágyi Erzsébet: Képregényszagú világ. JelKép, 1986/2., 87-90.
Tabachnick, Stephen E.: From Comics to the Graphic Novel: William Hogarth to Will Eisner. In Stephen E. Tabachnick (szerk.): The Cambridge Companion to the Graphic Novel. Cambridge, Cambridge University Press, 2017, 26-40., https://doi.org/10.1017/9781316258316.004
Thrasher, Frederic M.: The Comics and Delinquency: Cause or Scapegoat. 23(4) The Journal of Educational Sociology (1949) 195-205., https://doi.org/10.2307/2264555
Tilley, Carol L.: Seducing the Innocent: Fredric Wertham and the Falsifications that Helped Condemn Comics. 47(4) Information & Culture (2012) 383-413., https://doi.org/10.1353/lac.2012.0024
Ujhelyi Dávid: A politikai paródia célját szolgáló felhasználások szerzői jogi megítélése. In Medias Res, 2022/1., 49-65., https://doi.org/10.59851/imr.11.1.4
Ujiie, Joanne - Krashen, Stephen: Is Comic Book Reading Harmful? Comic Book Reading, School Achievement, and Pleasure Reading Among Seventh Graders. 19(2) CSLA Journal (1996) 27-28.
Wertham, Fredric: The Betrayal of Childhood: Comic Books. Proceedings of the Annual Congress of Correction of the American Prison Association (1948) 57-59.
Wertham, Fredric: Seduction of the Innocent. New York, Rinehart, 1954.
Zsilka Tibor: A képregény mint műfaj. JelKép, 1986/2., 83-87.
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Keserű Barna Arnold
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
