In Medias Res

Hatósági eljárásjog a hazai médiaigazgatásban 2.

2024-12-16T09:03:32+00:00

A tanulmány két részben kívánja bemutatni a médiaigazgatás közigazgatási eljárásának, eljárásjogának sajátosságait és a hatósági eljárás általános szabályaihoz való viszonyát. Külön elemzi a média eljárásainak közigazgatási jogintézményeit, elveit és sajátos garanciarendszerét. A tanulmány összehasonlító módon is tárgyalja a hatósági eljárásjog egyes intézményeinek érvényesülését a médiaigazgatásban, külön kiemelve az ügyféli jogokat és a közigazgatási jogérvényesítésnek a média területén is szükségszerű elemeit.

A közügyet érintő, objektíve becsület csorbítására alkalmas megnyilvánulások büntetendőségének megítélése

2024-12-16T09:03:49+00:00

A közügyet érintő megnyilvánulások büntetőjogi megítélése az alkotmányos forradalmat követően jelentősen átalakult hazánkban. A 36/1994. (VI. 24.) AB határozat a rágalmazás és becsületsértés védett jogi tárgyát megváltoztatta, az alapjogi követelményeket a közéleti kérdések kapcsán a két bűncselkemény vizsgálatának körébe vonta, mindazonáltal a tényállásszerűségben és a védett jogi tárgyban megjelenő eltérő becsületfogalmat meginkább eltávolította egymástól. Az elmúlt egy évtized kúriai gyakorlata ezen kettősséget következetesen követte, azonban a Kúria Bfv.378/2022/8. számú határozata felveti a változás lehetőségét. A joggyakorlatot áttekintve kérdésessé vált, hogy valóban érvényesül-e valamennyi alapjogi követelmény. A joggyakorlat két fő alapjogi érintettségű kérdése a sértési célzat megítélése és a tényközlések esetén alkalmazott eredménytelen valóság bizonyítása. Miként értékelik ugyanis a büntető bíróságok a sértési célzattal kifejtett véleménynyilvánításokat? Elegendőnek tekinthető a büntetőjogi felelősség megállapításához közügyet érintő tényközlések esetén a valóság bizonyításának sikertelensége? A cikk ezen véleménynyilvánítás szabadságát érintő kérdéseket taglalja.

A „specifikus hazugságot” büntető tényállás

2024-12-16T09:03:39+00:00

Az Alaptörvény hatálybalépése óta nem készült elemzés a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadására vonatkozó joggyakorlatról. Ezért átvizsgáltuk a Fővárosi Főügyészség vonatkozó peranyagát, és a talált nyolc ügyet feldolgoztuk. Ezek alapján bemutatjuk a hazai gyakorlatot és az abban megfigyelhető anomáliákat, összevetjük azt az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatával, valamint ismertetjük az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatát.

Kihívások a kulisszák mögött

2024-12-16T09:03:42+00:00

Az egyik legfiatalabb művészeti ág, a filmművészet jellegzetessége az, hogy saját közege több szereplő közreműködése útján jön létre, és a folyamat során több jogi állapotváltozáson megy keresztül. E tanulmányban két eltérő szemlélet, a szerzői és az adatvédelmi jogi megközelítés együttes érvényesülése lehetőségeinek és korlátainak bemutatására törekszünk. Különböző jogintézmények összehasonlítását végeztük el, rámutatva a két jogterületnek a filmalkotások létrehozása szempontjából releváns hasonlóságaira és különbségeire, elősegítve a látszólagos vagy tényleges ellentmondások feloldását.

A fotóművészeti alkotások szerzői jogi sajátosságai és az internetes felhasználás nehézségei

2024-12-16T09:03:52+00:00

Okkal mondhatjuk, hogy a fotózás mindennapi életünk szerves részévé vált, hiszen aligha telik el úgy nap, hogy ne örökítenénk meg egy-egy mozzanatot: reggeli szelfi indulás előtt, a szépen megkomponált ebédünk, délutáni kávézás a kollégákkal, egy jól elkapott pillanat házi kedvencünkről, vacsora a családdal vagy a barátokkal – és a sort a végtelenségig lehetne folytatni. A technikai fejlődés lehetővé tette, hogy ne csak a fotó készítője gyönyörködhessen fényképeiben, hanem egy kattintással másodpercek alatt több száz vagy akár több ezer ember számára hozzáférhetővé váljon az adott „alkotás”. A probléma a közzététel gomb megnyomásával kezdődik, hiszen onnantól elveszítjük az irányítást afelett, hogy mi történik a fényképünkkel, mivel nem tudhatjuk, milyen oldalakon bukkan fel, kik töltik le vagy milyen formában használják tovább. Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan jutott el a technikai fejlődés a camera obscurától a dagerro- és a talbotípiákon át a digitális fényképezőgépekig. Ezt követően ismertetjük a fotográfia művészetté válásának nehézségeit és hazai szerzői jogi szabályozását, különös tekintettel az egyéni, eredeti jellegre. Végezetül megvizsgáljuk, miként alakul a fotó élete a vaku villanása után, vagyis mik a – különösen az internetes – felhasználás sajátosságai. E körben kiemelt figyelmet szentelünk a nyilvánossághoz közvetítésnek, amit főként az Európai Unió Bíróságának esetjogán keresztül értelmezünk.

Médiamogulok a politikában

2024-12-16T09:03:47+00:00

Noha viszonylag nagy politikatudományi szakirodalma van az új és a vállalkozók által létrehozott pártok, valamint a populista politikusok sikerének is, eleddig nem fordítottak kiemelt figyelmet a komoly médiabirodalommal rendelkező személyek (médiamogulok) direkt politikai szerepvállalására. Esettanulmányként vagy más elméleti keretben (például a vállalkozói pártok kapcsán) már vizsgálták Silvio Berlusconi volt olasz vagy Andrej Babiš volt cseh kormányfő esetét, azonban a médiamogulok politikába való belépési próbálkozásai átfogóan eleddig feltáratlanok. A jelen kutatás azt a kérdést kívánja megválaszolni, hogy elég-e a saját médiabirodalom a politikába való belépéshez, ha pedig nem, akkor milyen más tényezők szükségesek még hozzá. Ehhez a vállalkozói pártok, a perszonalizáció, az új pártok megjelenése és a populizmus irodalmát hívja segítségül, három esetet vizsgálva: az említett olasz és cseh példa mellett Michael Bloomberg amerikai médiamágnás – sikertelen – próbálkozását. A következtetés az, hogy az önálló médiabirodalom megkönnyíti, de semmiképp sem garantálja a sikeres politikai karriert, ugyanakkor nem is szükséges ahhoz, hogy az üzleti világból valaki eredményesen lépjen be a politikai arénába. Ebben sokkal nagyobb szerepet játszik a jelölt imázsa, a gyakran populista, de mindképpen karakteres üzenetek és a nyilvános szereplések is.

„Szia, Alexa!” A hangvezérlés mint új technológia kulturális megalkotása a platform-ökoszisztémában

2024-12-16T09:03:44+00:00

Az utóbbi évtizedben egyre nagyobb teret nyer a hangvezérlés, más néven hangalapú interfész a digitálismédia-ökoszisztémában. A számos platform által bevezetett legkülönfélébb szoftver-hardver konfigurációk közül a legismertebb az Amazon Alexa, a Google Home és az Apple Siri. A nagy platformok a hangalapú interfészeket jellemzően „virtuális asszisztensként” vezetik és mutatják be, kommunikálják a felhasználók felé. A hangvezérléssel működő virtuális asszisztensek a számítógépen és az okostelefonon kívül más digitális eszközökkel is összekapcsolhatók, kiterjesztve ezáltal a hangvezérlés hatókörét a hétköznapi élet számos területére. A tanulmány egyfelől azt elemzi, hogyan zajlik a technológia kulturális megalkotása, azaz a technológiáról szóló közbeszédben milyen értékek, jelentések és figuratív nyelvi alakzatok kapcsolódnak a hangvezérléshez (például „okos” vagy „asszisztens”). Másfelől azt vizsgálja meg, hogyan illeszkedik ez a fajta jelentésalkotás és antropomorfizáció a platformok által dominált digitálismédia-ökoszisztéma működésébe, hogyan támogatja a hangalapú interfész a minél szélesebb körű felhasználói adatgyűjtést és -monetizációt célzó platformlogikát.

Az online dezinformáció jogi kezelésének nemzetközi mintái az internet és az online média szabályozásában

2024-12-16T09:03:35+00:00

A tanulmány célja áttekintést adni a dezinformáció elleni fellépési lehetőségekről az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete néhány kezdeményezésének és három EU-n kívül ország – a beavatkozás mértékében eltérő – szakpolitikai megközelítésének példáin keresztül. A véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága mint alapvető jog érvényesülése, az online médiumok mint gazdasági vállalkozások nagyrészt önszabályozó tartalomszűrése vagy a tartalomért viselt korlátozott felelőssége, valamint az online dezinformáció esetleges célpontjai, sértettjei érdekeinek kiegyensúlyozásakor az állami szabályozó komoly dilemmákkal szembesül. Fenntartható megoldást nemzetközi egyezmények, nemzeti szabályozási keretek, az online média- és sajtószabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága mátrixában lehet megtalálni, úgy, hogy abban felelősséget vállal az állam mellett a média- és a techszektor, valamint a tartalomfogyasztó állampolgár is.

A tettleges véleménynyilvánítás alkotmánybírósági megítélése

2024-12-16T09:03:40+00:00

Megrongálható-e vagyontárgy a tulajdonos hozzájárulása nélkül? Vélhetően mindenki ösztönös válasza az, hogy nem. A profi jogász viszont óvatosabb, és e kérdésre úgy felel, hogy attól függ. A valóságban előforduló helyzetek sokasága óvatosságra inthet: tényleg ugyanúgy kell megítélni egy fenyegető falfirkát, mint például Banksy politikai üzenetet hordozó graffitijeit? A kérdés több aspektusból is vizsgálható.
A jelen tanulmány nem foglalkozik azzal, hogy a street art a művészi szabadság védelme alá tartozik-e. Kizárólag a véleménynyilvánítási szabadság körébe eső, közéleti közlést megfogalmazó jelenségeket vizsgálja, és az Alkotmánybíróság legfrissebb esetjogát elemezve von le következtetéseket az állagsérelmet okozó véleménynyilvánítások alkotmányosságáról. Az egyes eseteket tágabb kontextusba helyezve részletesebb kép bontakozik ki az Alkotmánybíróság alapjogi szemléletéről.

A véleményszabadság büntetőjogi korlátozhatóságával kapcsolatos magyar alkotmánybírósági gyakorlat az emberi méltósághoz való joggal összefüggésben

2024-12-16T09:03:53+00:00

A véleménynyilvánítási szabadság az egyik legfontosabb alanyi alapjog, amelyet az Alkotmánybíróság a kezdetektől fogva kiemelt védelemben részesít. E jog ugyan nem korlátozhatatlan, de a jogalkotó a korlátozás során az általánosnál szigorúbb mércének kell hogy megfeleljen. Az egyik elsődleges korlátozási indok más személyek méltósághoz való joga lehet, ami a végső alapját adja egyrészt a „közösségek méltósága” védelmének is, másrészt megalapozza a tételes jogi korlátokat, így különösen a becsület és a jó hírnév polgári jogi és büntetőjogi védelmét. A személyiségvédelem legerősebb büntetőjogi eszköze a rágalmazás és a becsületsértés tényállása, ami különösen a közéleti véleménynyilvánítás eseteiben veti fel a két jog kollíziójának lehetőségét és az ütközés alkotmányjogi megítélésének szükségességét. Jelen tanulmány ezen alkotmányossági megítélés változását mutatja be a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában. Ennek során – a véleménynyilvánítási szabadság általános alkotmányossági aspektusainak ismertetését követően – végigveszi azt a fejlődési ívet, melynek során a közéleti szólást tevő személy alanyi helyzete helyett egyre inkább a szituáció megítélése, az objektív szempontok hangsúlyozása, az ügy közügy jellege kap szerepet.

Képes-e még betölteni funkcióját a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája a digitális korszakban?

2024-12-16T09:03:57+00:00

A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája a 20. század végén jött létre, éppen a digitális forradalom előtt. A veszélyeztetett nyelvek védelmét szolgáló nemzetközi jogi eszköz csupán a hagyományos médiával kapcsolatban tartalmazott kötelezettségvállalásokat a részes államok számára. Az elmúlt évtizedekben egyre fontosabb szerepet játszik az új média, ráadásul az online terjeszthető audiovizuális művek óriási lehetőséget jelentenek a regionális vagy kisebbségi nyelvhasználók médiaigényeinek kiszolgálására. Ebben a tanulmányban azt járom körül, hogy a Karta médiával kapcsolatos, a hagyományos médiára fókuszáló rendelkezései továbbra is alkalmasak-e arra, hogy hozzájáruljanak a veszélyeztetett nyelvek védelméhez.

Az adatvédelem és az online szolgáltatások kapcsolódási pontjai

2024-12-16T09:03:36+00:00

A szolgáltatások nyújtása és igénybevétele az információs társadalom keretei között főként az online térben zajlik. Ezért felértékelődött annak szerepe, hogy a felügyeleti hatóságok (és végső soron a bíróságok) milyen módon jogosultak személyes adataink védelmére. A digitális rezilienciának nagy hatása van a
21. századi jogalkalmazói tevékenységre, amelyet az adatvédelem és az online szolgáltatások találkozási pontjai miatt szükségképpen a versengő jogok összemérése jellemez. Az uniós jog alkalmazása általánosságban is a tagállami jogoktól részben eltérő szemléletű jogértelmezési gyakorlatot kíván meg, de az adatvédelmi szemléletű jogalkalmazás ezen belül is sajátosságokat mutat. A felügyeleti hatóságok tevékenysége egyre inkább hangsúlyossá válik, és az Európai Unió Bíróságának esetjoga alapján jól látható a jogvédelmi célú jogalkalmazás szükségessége. A tendenciák alapján igazolható az értelmezési elsődlegesség e jogterületre eső néhány sajátossága is.

Digitális gyakorlatok

2024-12-16T09:03:46+00:00

A hálózati kommunikáció, a mobilinternet és az érintőképernyő technológiai újításai a 21. század elejére lehetővé tették, hogy a digitális médiához kapcsolódóan a felhasználók nem csupán tartalomfogyasztóként vagy -előállítóként jelenhessenek meg az online felületeken, hanem cselekvéseket is végezhessenek az online térben. A tanulmány célja az ehhez a változáshoz kapcsolódó új médiaelmélet, az úgynevezett praxiselmélet bemutatása. A szöveg kitér a praxiselmélet forrásaira mind a médiatudományokon belül, mind a társtudományok körében. Emellett egyfajta gyakorlattipológiát javasol az online felületek vonatkozásában, egyszerű és összetett gyakorlatokként utalva rájuk és példákkal illusztrálva. Majd érinti azt a kérdést is, milyen szempontokon múlik a digitális gyakorlatok alkalmazása. Ez a kérdés elvezet minket a kritikai technológiakutatás, valamint a technológiai elfogadás modelljeihez.

Irini Katsirea: Press Freedom and Regulation in a Digital Era: A Comparative Study

2024-12-16T09:03:31+00:00