In Medias Res

A vallási érzékenységet sértő karikatúrák megítélése

2024-07-02T08:32:11+00:00

Meddig terjed a véleménynyilvánítási szabadság? Kell-e, és ha igen, mikor és meddig kell védeni a vallási közösségeket a verbális támadásoktól? Ezek kedvelt témakörök a jogirodalomban, és az utóbbi időben a magyar joggyakorlatban is rendre megjelennek. A jelen írás annyiban újszerű, hogy statisztikai szempontok alapján méri fel a vallási érzékenységet, azaz egy kérdőíves felmérés alapján keres választ arra, hogy – egy kiválasztott jogesetet alapul véve – különböző közösségekhez tartozók és nem tartozók mennyire tartanak sérelmesnek egy karikatúrát. Vizsgálja továbbá, hogy van-e jelentősége a felekezeti hovatartozásnak, az életkornak és a vallásgyakorlás rendszerességének annak megítélésében, hogy a karikatúra sértő-e. A statisztikai megközelítés mellett a tanulmány az Alkotmánybíróság elmúlt években kialakított esetjogát alapul véve vizsgálja meg, hogy milyen szempontok szerint lehet a véleményszabadság és a vallási közösség védelme közti kollíziót feloldani.

Önálló tudomány-e a kommunikáció- és médiakutatás?

2024-07-02T08:32:25+00:00

A kommunikáció- és médiatudományok diszciplináris helyzete máig bizonytalan. A nemzetközi irodalomban szokásos erre a tudományterületre sokszínű, ám egységes identitással nem rendelkező entitásként tekinteni, és sokak szerint ilyen identitás kifejlesztésére nincs is szükség. Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy a kommunikáció participációs elmélete képes-e arra, hogy egymástól valóban nagyon különböző kommunikációkutatási hagyományokat egységes keretben tárgyaljon. A dolgozat ennek tesztelésére az egészségkommunikáció, a digitális újságírás, a hálózattudomány és a big data fogalmi kereteit elemzi a participációs elmélet rendszerében.

Az online dezinformáció és hatásai

2024-07-02T08:32:13+00:00

Az online információs, kommunikációs és médiakörnyezet új kérdéseket vet fel az álhír, a dezinformáció, a megtévesztés és a manipuláció (új) jelenségeit illetően. A jelen tanulmány a szakirodalom megközelítéseihez kapcsolódóan az online platformokon kialakuló dezinformációs hálózatok jelenségét konceptualizálja a tudományos dezinformációnak és az államtagadó összeesküvés-elméleteknek a koronavírus-járvány alatti narratív összekapcsolódása bemutatásán keresztül. A koronavírus-járvány komplex kommunikációját kísérő infodémiában az összeesküvés-elméletek, a politikai és az egészségügyi álhírek, valamint a tudományos dezinformáció egyaránt meghatározó volt. A járvány témája beépült a szélsőséges narratívákba is, a tudományos dezinformáció aktorai pedig válhattak ezek disszeminálóivá is. A sovereign citizens movement („szuverén állampolgárok mozgalma”) szélsőségesen kormányellenes és államtagadó összeesküvés-elméletei több országban is elterjedtek a járvány idején. Magyarországon a tudományos dezinformáció aktorai is bevonták a mozgalom narratíváit a kommunikációjukba. Ennek magyarázatára a tanulmány a konspiritualitás fogalmát mutatja be, amely a New Age spiritualitása, a wellnesskultúra, az áltudományos egészségügyi meggyőződések és az összeesküvés-elméletek logikájának összekapcsolódását írja le. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy az online megtévesztés és manipuláció jelenségeinek meghatározása, működése és hatása vizsgálatának egyik konceptualizációs kerete lehet az interaktív dezinformációs hálózatok elemzése.

A véleménynyilvánítás szabadságának korlátai az 1848–49-es szabadságharc magyar haderejében

2024-07-02T08:32:23+00:00

1848-ban sorra törtek ki a forradalmak Európában, amelyek célkitűzései között kivétel nélkül megtalálhatjuk a szólás- és a sajtószabadság elismerésének és biztosításának igényét. Ennek megfelelően a szabad sajtó és ezzel együtt a véleménynyilvánításhoz való jog a polgári átalakulásért és a nemzeti önrendelkezés megteremtéséért utcára vonuló márciusi ifjak 12 pontból álló követelései között is szerepelt. A véleménynyilvánítás szabadsága a hon- és rendvédelmi feladatokat ellátó személyeket ugyanúgy megilleti, mint bárki mást, azonban annak gyakorlása a katonailag szervezett testületek hatékony működését biztosító fegyelem, valamint a szolgálati és függelmi rend fenntartása érdekében korlátozásoknak vethető alá, amelynek a megsértése büntetőjogi következményekkel járhat. A tanulmány – a jogi háttér és jogesetek bemutatásával – azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy az 1848–49-es szabadságharc időszakában is voltak-e ilyen rendelkezések és azokat ténylegesen alkalmazták-e.

Az anonimizálás és az újraazonosítás aktuális kérdései, különös tekintettel a bírósági határozatok felismerhetetlenné tételére

2024-07-02T08:31:57+00:00

Az anonimizálás nem pusztán nevek és azonosítók kifeketítését, kitakarását jelenti. Ezt mutatja az is, hogy mindannyian találkoztunk már olyan esetekkel, amikor egy személy minden ilyen anonimizálási törekvés ellenére továbbra is felismerhető maradt vagy néhány egyszerű internetes keresés után azzá válhatott. A jelen tanulmány az anonimizálás aktuális kérdéseit járja körül, különös figyelmet fordítva a személyes adat fogalmának relatív megközelítésével kapcsolatos uniós és magyar jogértelmezési tendenciákra, valamint az anonimizálás elhatárolására az álnevesítéstől. Az anonimizálással és a felismerhetetlenné tétellel kapcsolatos számos jó gyakorlatot mutatunk be, hogy mind a közhatalmi szervek, mind a magánszereplők gyakorlata optimalizálható legyen. Ezen belül elsősorban a bírósági határozatok közzétételének speciális szabályaira helyeződik a hangsúly, hiszen azok időbeli korlátozás nélkül, bárki számára hozzáférhetők. Kiemelten foglalkozunk a bírósági és a hatósági ügyszámok kérdéskörével, a közéleti szereplőkkel kapcsolatos döntések felismerhetetlenné tételével, azonban a legnagyobb hozadék a konkrét esetek jó és rossz gyakorlatainak összegyűjtése és bemutatása.

A bűncselekmény helyszíne: az internet

2024-07-02T08:32:07+00:00

A jelen tanulmány célja, hogy a kiberbűnözéshez, különösen az interneten elkövetett bűncselekményekhez kapcsolódó rövid bevezetést, általános kérdésfeltevéseket követően büntetőeljárás-jogi fókusszal mutassa be a jelenlegi magyar szabályozás és jogalkalmazási gyakorlat anomáliáit. A tanulmány törekszik a témáról átfogó és gyakorlatorientált képet adni a kibertérben az interneten elkövetett bűncselekményekhez kapcsolódó esetleges nemzeti nyomozás általános és konkrét problémáinak, nehézségeinek bemutatásával, kitérve a nemzetközi bűnügyi együttműködés kapcsán felmerülő kérdésekre is. A felvázolt problématérkép alapján a gyakorlat számára is hasznosítható következtetésekkel és azok alapján – legalább az általánosság szintjén – jövőbeli megoldási javaslatokkal zárul a tanulmány. A hatékonyabb büntetőjogi fellépés érdekében a klasszikus büntetőjogi gondolkodáshoz és jogalkalmazáshoz képest egyfajta paradigmaváltás iránti igényt fogalmaz meg a digitális térben, különösen az interneten elkövetett bűncselekményekre vonatkozóan.

Megosztás és híresztelés

2024-07-02T08:32:03+00:00

A híresztelés jogi kategóriája számos sajtó- és személyiségi jogi per alapjául szolgált az elmúlt évtizedekben. Több vélemény szerint a híresztelés dogmatikai megítélése a korábbi ítélkezési gyakorlatban a sajtószabadság korlátozásával járt. A joggyakorlat alakulóban van, és elsősorban a sajtó útján elkövetett híresztelések esetében számos delikát kérdést vet fel. A jelen cikkben, gyakorló ügyvédként, jórészt a saját ügyeinken keresztül mutatjuk be a bírósági gyakorlat evolúcióját, a kiadókra, szerkesztőségekre és az újságírói tevékenységre gyakorolt hatását. A jogesetek leírásai részletesebbek a megszokottnál, mivel az ügyek nagy részének teljes iratanyaga rendelkezésre áll, így nem csak ítéletkivonatok alapján értelmezzük az ügyekben felsorakoztatott érvrendszereket.

Gondolatok az információs műveletek és az információs tér szabadsága kapcsán

2024-07-02T08:32:00+00:00

A tanulmány célja rávilágítani arra, hogy az információs technológiák és az információs környezet fejlődése szükségképpen együtt jár az információk befolyásolásra való intenzívebb alkalmazásával. Ez az információs műveletek fogalmával kapcsolható össze, amely a komplex biztonság vonatkozásában a katonai értelmezésnél tágabban határozható meg: szolgálhatnak katonai, hírszerzési, politikai-diplomáciai, gazdasági, de akár különféle illegitim célokat is. Ezekkel szemben hatékony védelemre van szükség, ami egyrészt hiteles és aktív ellentevékenységet feltételez, másrészt korlátozások alkalmazását. Azonban a transzatlanti térség modern jogállamaiban a vélemény szabadsága alapjog, amely korlátozható, de az információs tér szempontjából rendkívüli jelentőségű. A kortárs jogállamok döntő többsége a vélemény szabadságának, az egyéni és a társadalmi kapcsolatok fejlesztésének, valamint a személyiség kibontakoztatásának kulcsfontosságú érvényesülési dimenziójaként tekint az információs térre. Ennek szabadsága tehát alapvető érték, amit első ránézésre az információs műveletek megvalósítása és az azok elleni védekezés is korlátoz. A jelen tanulmány célja rávilágítani arra, hogy az információs műveletek és az információs tér szabadsága közti viszony mégsem írható le nulla összegű játszmaként.

Az internethozzáférés-korlátozás szabályozása Indiában a bírósági gyakorlat tükrében

2024-07-02T08:32:18+00:00

Bár az alapvető jogok védelme szempontjából létfontosságú lenne, hogy mindenki korlátlanul férhessen hozzá a nyílt, biztonságos és megbízható internethez, India öt egymást követő évben a legtöbb internetkorlátozást alkalmazta a világon, és az ismert leállítások és korlátozások száma talán nem is tükrözi a teljes valóságot. A tanulmány az internetkorlátozások indiai jogi kereteit mutatja be az ország bírói gyakorlatán keresztül, és megkérdőjelezi, hogy a tervezett „korszerű és jövőbe mutató mutató jogi keret”, a Digital India Act megoldja-e a nem mindig indokolt korlátozások gyakorlatát, mivel a kormány a jelek szerint 2024-ben is folytatta korábbi gyakorlatát.

A sajtókiadói jog magyarországi átültetésének és alkalmazásának néhány nem reprezentatív tapasztalata

2024-07-02T08:31:54+00:00

Az információhoz jutás, a sajtótermékek fogyasztása és a tömegtájékoztatás gyökeresen megváltozott a digitális technológiák korában. Megkerülhetetlen szerepre tettek szert a hírgyűjtő és az aggregátorszolgáltatások, valamint a közösségimédia-oldalak, amelyek a sajtókiadók által előállított híreket hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára. A helyzet kezelésére alkotott, a digitális egységes piac szerzői és szomszédos jogairól szóló uniós irányelvben elfogadott sajtókiadói jog számos kérdést vetett fel, amelyek közül a legégetőbbekre az átültetés és az azt követő események nem adtak választ. Ezek közé tartozik, hogy vajon versenyjogi eszközökkel eredményesebben lehet-e fellépni a domináns piaci pozícióban lévő platformóriásokkal szemben, amelyek láthatóan vonakodnak megállapodni a kiadókkal. További dilemma, hogy vajon sérti-e a szerződési szabadság elvét, ha az iparágban érdekelt platformokat a 15. cikk szerinti felhasználási szerződések megkötésére próbálják rászorítani, miközben az eddigi tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy a platformok inkább felhagynak a tartalmak indexálásával, ha a felhasználásért díjat kell fizetniük. Bár a jogalkotói szándék több mint üdvözlendő, úgy tűnik, hogy a sajtókiadói jog róka fogta csuka helyzetet eredményezett. A sajtókiadói jog kérdéseinek megválaszolása érdekében fontosnak éreztük, hogy a magyarországi sajtókiadókat egy kérdőíves felmérés keretében megkérdezzük – a jelen tanulmányban e felmérés eredményeit tesszük közzé.

A Facebook Ellenőrző Bizottság működése és bíráskodása a gyűlöletbeszéd kontextusában

2024-07-02T08:32:21+00:00

A jelen tanulmány a Facebook Ellenőrző Bizottsága gyűlöletbeszéddel kapcsolatos esetjogát tekinti át és elemzi. Központi eleme a 2021-től 2023 februárjáig tartó időszak összes, a platformon megvalósult gyűlöletbeszéddel kapcsolatos és a bizottság elé utalt ügy tényállásának bemutatása. Az esetjogi ismertetés két célt szolgál: egyfelől mutatja az esetek változatosságát, másfelől rávilágít a Facebook moderálási tevékenységének ellentmondásosságára. A tanulmány röviden bemutatja a bizottságot mint a Facebook moderálását ellenőrző testületet, majd az esetjogi analízis kapcsán annak hiányosságait is, kiemelve a bizottság strukturális, szabályozási és általános irányítási problémáit. A szakirodalmi áttekintésen és az esetjogi összehasonlításon túl három konstruktív javaslatot is teszünk, amelyek segítségével a bizottság és a mechanizmusai megbízható módon és nagy hatékonysággal tudnának működni.

Egyes német internetszabályozási megoldások védelmi és biztonsági szempontú áttekintése

2024-07-02T08:32:16+00:00

A tanulmány áttekintést ad a Németországban az interneten felmerülő fenyegetésekkel szemben alkalmazott, széles körben értelmezett biztonsági igazgatási jogkörökről és tevékenységekről. Az online terrorista tartalmakra, az ifjúságvédelemre, a tiltott szerencsejátékra, a közösségi médiára és a dezinformációra vonatkozó tematikus szabályozás mellett a hagyományosan védelmi-biztonságinak tekinthető szervezetek – rendészet, nemzetbiztonság és hadsereg – internetes fenyegetésekkel szembeni tevékenységére is kitérve veszi sorra a különböző szervezeti és szabályozási megoldásokat, megközelítési irányokat és kezelési stratégiákat. Zárásként ezek elméleti alkalmazási lehetőségeit elemezve jut arra a következtetésre, hogy a kibertér kihívásai egy korszerű államszervezettől magas szintű és rugalmas alkalmazkodást követelnek meg, és az egyes biztonsági fenyegetéseket differenciáltan, a puhább megközelítésektől a keményebb, bírságolási és büntetőjogi megoldásokig terjedő széles eszközrendszerrel érdemes kezelni.