In Medias Res

Az interoperabilitásra vonatkozó elvárások a digitális piacok szabályozási kontextusában

Firniksz Judit — Thu, 14 Dec 2023 00:00:00 +0000

A tanulmány aktualitását a közelmúltban hatályba lépett Digital Services Act (DMA) által megfogalmazott új interoperabilitási rendelkezések adják. A digitális platformok világunk meghatározó jelenségévé váltak, amelyek lényegüket tekintve a jelent meghatározó újfajta koordinációs mechanizmusként is felfoghatók. A platformok rendkívül heterogének lehetnek, azonban szinte kivétel nélkül beazonosítható bennük a koordináció számos egymásra épülő technológiai, gazdasági és társadalmi dimenziója. Az interoperabilitás szerepének értelmezésénél a tanulmány a különböző informatikai alapú rendszerek együttműködésre való képességét tekinti fogalmi kiindulópontnak, azt is szem előtt tartva, hogy a digitális piacokon az interoperabilitás a platformok közötti átjárhatóságot és a harmadik felek számára történő hozzáférést közvetlenül meghatározó gazdasági tényező. A tanulmány a DMA interoperabilitási rendelkezéseinek a digitális piacok kontextusában történő elhelyezését követően e rendelkezéseket a horizontális és a vertikális interoperabilitási kategóriák mentén tárgyalja, azzal a céllal, hogy rendszerezett pillanatfelvételt nyújtson egy hosszú távú szabályozási folyamat első állomásáról.

A személyes adatok üzleti célú megszerzésére alkalmazott „sötét minták” elleni fellépés lehetséges formái

Pusztahelyi Réka — Thu, 14 Dec 2023 00:00:00 +0000

A tanulmány célja annak feltárása, hogy az Európai Unió jogalkotása lépést tart-e az online platformokon a személyes adatok üzleti célú megszerzése érdekében alkalmazott ún. sötét mintákkal, azaz a felhasználói felület megtévesztő kialakításával. Míg a platformok üzemeltetőinek az algoritmuson alapuló, személyre szabott, célzott marketingtechnikák használatához minél több (és pontosabb) személyes adatra van szükségük, akár kisebb-nagyobb visszaélések árán is, addig a felhasználók érdeke alapvetően ezen adatok titokban tartásához és a felettük való rendelkezési jog megtartásához fűződik. A digitális piacokról és a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletek szigorú gondossági kötelezettségeket írnak elő a kapuőrök és a szolgáltatásközvetítők számára, azonban a megtévesztő tervezési megoldások elleni jogi fellépés szélesebb nézőpontot kíván meg, ezért a jelen írás kiterjeszti a vizsgálatot az adatvédelmi jog egyes kérdéseire és az uniós digitális jog (digital acquis) bizonyos vívmányaira is. A bevezetést követő első szakasz a megtévesztő interfészkialakítás jogi fogalmával és kategorizálásával foglalkozik. A második szakasz sorra veszi a digitális szolgáltatásokról szóló és a digitális piacokról szóló rendeletnek a megtévesztő interfésztervezési mintákra vonatkozó rendelkezéseit, különösen tekintettel az adatvédelmi összefüggésekre, és megkísérli feltárni azok hiányosságait. A harmadik szakasz összegyűjti és elemzi a jobb szabályozásra vonatkozó nemzetközi ajánlásokat és javaslatokat a tisztességtelen adatszerzési módszerekkel és a növekvő információs aszimmetriával szemben.

A Digital Markets Act és a Digital Services Act várható hatásai a német jogrendszerben a magyar gyakorlat szempontjából

Szirbik Miklós, Bernáth Sára — Thu, 14 Dec 2023 00:00:00 +0000

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2023 januárjában „Szabadság és biztonság a digitalizálódó világban” címmel közzétett aktuális stratégiája értelmében a hatóság egyebek között a digitális szolgáltatásokról, valamint a digitális piacokról szóló európai uniós rendeletek alkalmazásából eredő és azokat kiegészítő hazai szabályozási igények vizsgálatát, szabályozási javaslatok előkészítésének szabályozási és szakértői támogatását határozta meg egyik kiemelt feladataként. A Gazdasági Versenyhivatal 2023 márciusában tagságot nyert abban a magas szintű nemzetközi munkacsoportban, amely az Európai Bizottságot segíti a digitális piacokról szóló rendelet szabályainak betartatásában. A jelen tanulmány a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal és egyéb érintett hazai döntéshozók, ágazati szereplők stratégiájához és feladatköreik ellátásához oly módon kíván szakmai támogatást nyújtani, hogy részletesen bemutatja a német jogrendszerben körvonalazódó változásokat, gyakorlatokat a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról szóló jogi aktusokkal kapcsolatban. A kutatást a német piac mérete és az ebből fakadó számos jogeset indokolja. Fontos tényező továbbá, hogy a német társadalom hagyományosan érzékeny az adatvédelem, a média és a demokrácia, továbbá a fenntartható gazdaság közötti kapcsolatokra, így a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról szóló rendeletek végrehajtása során sok impulzusra számíthatunk Németország részéről, amely – a kevés ilyen tagállam egyikeként – már az uniós jogalkotást megelőzve, saját nemzeti jogszabályokban foglalt versenyjogi vagy médiaszabályozási eszközökkel beavatkozott a digitális piacok folyamataiba.

A Digital Services Act és a Facebook Oversight Board szerepe a jogorvoslat biztosításában a közösségi média vonatkozásában

Gyetván Dorina — Thu, 14 Dec 2023 00:00:00 +0000

A közösségi média térnyerésével és a felhasználói tartalmakat érintő döntések számának ugrásszerű növekedésével a 2020-as években (ismét) előtérbe került a biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet kialakításának szükségessége. Ennek biztosítására egyrészt 2020 októberében megalakult a Facebook Oversight Board, amely a legösszetettebb tartalommoderálási kérdések vizsgálatára hivatott, többek között az online véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban, elsősorban a Facebook saját értékrendjéhez mérten, azonban egyre hangsúlyosabban jelennek meg a nemzetközi emberi jogi normák is a mérlegelés során. Másrészt a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) a 17. cikk szerinti indokolási kötelezettségen alapuló, belső panaszkezelési mechanizmusok és peren kívüli vitarendezési mechanizmusok biztosítását írja elő a felhasználók által megosztott tartalmakkal kapcsolatos platformdöntések felülbírálatára. A DSA szerinti alternatív vitarendezési fórumok várhatóan számos tulajdonságuk révén hasonlóságot fognak mutatni az Oversight Boarddal, amelyre emiatt egyfajta mintaként és kísérletként tekinthetünk a DSA nézőpontjából. A bizottság eddigi működése során tapasztaltak útmutatással szolgálhatnak a jövőre annak érdekében, hogy a fórumok minél hatékonyabban működjenek és ezáltal legteljesebb körben biztosítsák a felhasználók védelmét.

Átláthatósági és indokolási követelmények az európai platformjogban

Ződi Zsolt — Thu, 14 Dec 2023 00:00:00 +0000

Az átláthatóság és a megmagyarázhatóság elve központi szerepet játszik a születőfélben levő európai platformjogban. Bár mind az átláthatóság eszméje, mind az indokolási kötelezettség komoly múltra tekint vissza, a platformszabályozásban mindkettő új kontextusba került. A tanulmány első pontja bemutatja a két elv történeti formálódását és a technikai vívmányoknak az elvekre gyakorolt hatását. Azzal érvel, hogy a két elv és az ezek lefordítására létrehozott szabályok a „formális igazságosságot” képviselik, és egyre több területen jelentek meg: előbb a végrehajtó hatalom, majd a magánhatalmak bizonyos szintű átláthatósága is követelmény lett a jogban. Az írás 3. és 4. pontja a két elvet és a két elv különböző európai platformszabályokban történő konkrét megjelenési formáit ismerteti. Az írás igyekszik elhelyezni a platformjog felhasználóvédelmi rendszerén belül az átláthatóság és a megmagyarázhatóság elvét és részletszabályait. Mivel a Digital Services Act (DSA) támaszkodik a legszélesebb körben a két szabályozási megoldásra, az írás a DSA rendszerét részletesen, táblázatok formájában dolgozza fel. Ezután a P2B rendelet és a platformmunka-irányelv vonatkozó szabályait ismerteti. A dolgozat következtetése az, hogy az európai platformszabályozók egyfajta csodafegyverként alkalmazzák a két elvet, ugyanakkor egyelőre nem eldönthető, hogy az mennyire lesz hatásos.

A tartalommegosztó platformszolgáltatók és más közvetítő szolgáltatók szerzői jogsértésekért való felelőssége a Digital Services Act tükrében

Grad-Gyenge Anikó — Thu, 14 Dec 2023 00:00:00 +0000

A tanulmány a közvetítő szolgáltatók felelősségi rendszerének változását vizsgálja. Elemzi a CDSM irányelv által bevezetett szabályokat a tartalommegosztó platformszolgáltatók tekintetében. Ezt követően elhelyezi ezeket a szabályokat a Digital Services Act (DSA) keretei között és áttekinti a szerzői jogi jogsértésekért való felelősség változásait a többi közvetítő szolgáltató körében. Részletesen elemzi azt a kérdést, hogy a DSA mennyiben egészíti ki a CDSM irányelvben lefektetett új felelősségi rezsimet.

A GDPR és a Digital Markets Act viszonyának tisztázása

Rideg Gergely, Tóth András, Szabó Endre Győző, Németh Szabolcs, Rudics Regina — Thu, 14 Dec 2023 00:00:00 +0000

A Digital Markets Act az európai uniós jogalkotásnak a meglévő uniós joganyagra, többek között az általános adatvédelmi rendeletre is szervesen épülő újdonsága, amely a techóriások célzott regulációját kívánja megvalósítani. Míg korábban az uniós szabályozás sarokkövének számított a személyes adatok és a magánszféra alapjogi szintű védelme, addig mára szintén prioritássá vált az Európai Unió számára az adatalapú gazdaság lehetőségeinek kiaknázása, az európai piacok versenyképességének növelése. A tanulmányban a digitális piacokról szóló jogszabály, a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet és az általános adatvédelmi rendelet azon pontjaira mutatunk rá, amelyek kapcsolata a jövőben meghatározó lesz a versenyképes és adatközpontú európai gazdaság kialakítása szempontjából. Vizsgáljuk az általános adatvédelmi rendelet elsődlegességét, esetleges lex specialis jellegét, továbbá a digitális piacokról szóló jogszabály által bevezetett tilalmakat, például az üzleti felhasználók és/vagy a fogyasztók adatainak saját célra való felhasználásának tilalmát és a platform különböző szolgáltatásaiból származó felhasználói adatok kombinálásának tilalmát. Végezetül kitérünk a digitális piacokról szóló jogszabály és az európai adatvagyon megőrzésének kapcsolataira.

A Digital Services Act és a Digital Markets Act termékekre és digitális szolgáltatásokra irányuló fogyasztói jogviszonyokat érintő rendelkezései

Hohmann Balázs — Thu, 14 Dec 2023 00:00:00 +0000

Az európai szabályozás lendületesen próbál érdemi lehetőséget teremteni a digitális térben a felhasználók és a fogyasztók számára a jogsértések elleni védelemhez. Az internet, az azon keresztül elérhető elektronikus kereskedelmi és digitális szolgáltatások fejlődése, kiterjedése, különösen a pandémia időszakában és azt követően aláhúzza annak fontosságát, hogy az európai fogyasztóknak magasabb fokú biztonságot kell élvezniük a platformok által átszőtt online világban, miközben az európai jogalkotónak arra is oda kell figyelnie, hogy a szabályozás ne legyen a versenyt hűtő, innovációcsökkentő hatású, különös tekintettel a feltörekvő kisebb platformok versenyképességére. A jelen tanulmány célja, hogy kritikai elemzés keretében áttekintést adjon a 2022 végén hatályba lépő, a digitális piacokról és a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletek követelményeiről. Fő kérdése, hogy milyen mértékű és irányú elmozdulást jelent a korábbi szabályozástól a két rendelet új szabályozási csomagja, és azok valóban hatékonyabb jogvédelmet garantálnak-e a digitális térben.

A Digital Services Act és a Digital Markets Act várható kihívásai a jogalkalmazásban

Gombos Katalin — Thu, 14 Dec 2023 00:00:00 +0000

A tanulmány a fogyasztóvédelmi jog szemszögéből vizsgálja a Digital Services Act és a Digital Markets Act várható jogalkalmazási kihívásait. Mára ugyanis az új digitális technológiák széleskörűen elterjedtek, a kiskereskedelem egy része az online térbe helyeződött, és új típusú digitális szolgáltatások is megjelentek. A fogyasztók online felületekkel való kapcsolata egyre intenzívebbé válik, ezért a jogalkalmazás is szembesül ennek következményeivel. Az Európai Unió Bírósága jogfejlesztő gyakorlata sokat tesz hozzá e dinamikusan változó jogterület fejlődéséhez, ami remélhetőleg elvezet a 21. századi fogyasztói tudatosság erősödéséhez is. A tanulmány azon az alaptézisen keresztül mutatja be a fogyasztói (felhasználói) jogok uniós rendszerét, hogy mind a jogi szabályozás, mind annak értelmező bírói gyakorlata a problémák holisztikus kezelése, egyfajta komplex szemlélet irányába mozdult el, ami a jogvédelmi szint emelkedését hozta. A jogalkotási célkitűzések új szóhasználattal már nem egyszerűen az egységes belső piac megteremtését célozzák, hanem hozzájárulnak egy olyan valódi digitális fogyasztói belső piac előmozdításához, amelyben egyensúly van a fogyasztóvédelem magas szintje és a digitalizáció vívmányai között. Ez a tézis a jogalkalmazás szintjén elsősorban az esetjog alapján igazolható.

Ződi Zsolt: Platformjog

Kálmán Kinga — Thu, 14 Dec 2023 00:00:00 +0000

Jelen recenzió során Ződi Zsolt Platformjog címet viselő monográfiáját ismertetem. A következő oldalakon - követve a könyvismertetés tartalmi követelményeit - először bemutatom a könyv legfőbb szerkezeti és tartalmi sajátosságait. E körben kitérek a könyv címének és alcímének viszonyára, szerkezeti egységeire, valamint a fejezetek során észlelhető mintázatokra, levonható következtetésekre is. A bemutatást követően kiemelem a mű általam leglényegesebbnek vélt sarokpontjait. Végül, de nem utolsó sorban néhány kritikus észrevételt fogalmazok meg, majd az ismertető összegzésével zárom rövid írásom.