A bírósági tárgyalások nyilvánossága veszélyhelyzet idején

Absztrakt

A koronavírus-járvány elleni védekezés egyik eleme 2020 márciusában a rendkívüli ítélkezési szünet elrendelése volt. A bíróságok két héttel későbbi újranyitása után a bírósági vezetés egyik célja az épületekben jelen levő személyek számának és ezáltal a fertőződés lehetőségének a csökkentése volt. Ezt a célt – többek között – a hallgatóság kizárásával kívánták elérni. Tanulmányunkban megvizsgáltuk, hogy a koronavírus-járvány első szakaszában lefektetett épülethasználati szabályok mennyiben felelnek meg a tisztességes eljárásra irányadó emberi jogi és alkotmányos normáknak, illetve beilleszthetők-e a különleges jogrendre irányadó normák rendszerébe. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a veszélyhelyzetre irányadó törvényi szabályozás nem engedett eltérést a nyilvános tárgyalás főszabályától, ennek ellenére a bírósági vezetés intézkedései gyakorlatilag megszüntették a bírósági tárgyalások nyilvánosságát. A koronavírus-járvány második hullámában megtett legutóbbi intézkedések ugyan már nem akadályozzák a hallgatóság jelenlétét, de a hallgatóság tagjai jelenleg olyan adminisztratív előírásokkal szembesülnek, amelyek felvetik a bíróságok feletti társadalmi kontroll anonimitása megszüntetésének problémáját.