A vallási közösségek méltóságának sérelme az Alkotmánybíróság értékelésében személyiségi jogi jogterületen

Absztrakt

Az Alkotmánybíróság működésének kezdete óta többször is foglalkozott a közösségeket érő sérelmek jogi vonatkozásaival. 2021. február 19-én két kiemelt érdeklődésre számot tartó ügyben hozott határozatot. Az esetek különböző tényálláson alapultak, de összeköti őket az a tulajdonságuk, hogy az Alkotmánybíróság első alkalommal foglalkozott a közösségek méltóságsérelmének alapjogi megítélésével egy polgári ügy vonatkozásában. A vallási hitelvet, vallási jelképet, vallásos cselekményt vagy szertartást kigúnyoló véleménynyilvánítás a vallási közösség, illetve annak tagja méltóságvédelme érdekében korlátozható az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdése alapján. Ez a tanulmány arra keresi a választ, hogy az Alaptörvény negyedik módosításának következményeként mennyiben lehet más viszonyítási pontokból szemlélni az emberi méltóság egyéb alapvető jogokkal ütközését. Ez annak megválaszolását is igényli, hogy miben nyilvánul meg helyes jogértelmezés esetében az alapjogok nevesített korlátjaként működő emberi méltóság prioritása. Az Alkotmánybíróság két határozata azt sugallja, hogy az alapjogi értékelés keretében elegendő az absztrakt fogalmak negatív meghatározása. A polgári bíróságoknak azonban más szempontrendszerre van szükségük az ügyek megoldásához. A rendes bíróság csak úgy tudja elvégezni a saját vizsgálatát, ha az Alkotmánybíróság ehhez hozzáteszi a IX. cikk (5) bekezdésének feltárt tartalmát, különös figyelemmel arra, hogy az Alaptörvény értelmezése alapvetően nem a polgári bíróság feladata.