A vallási közösségek méltóságának sérelme az Alkotmánybíróság értékelésében személyiségi jogi jogterületen
DOI:
https://doi.org/10.59851/imr.10.2.9Kulcsszavak:
Alkotmánybíróság, emberi méltóság, szólásszabadság, vallási közösségek védelmeAbsztrakt
Az Alkotmánybíróság működésének kezdete óta többször is foglalkozott a közösségeket érő sérelmek jogi vonatkozásaival. 2021. február 19-én két kiemelt érdeklődésre számot tartó ügyben hozott határozatot. Az esetek különböző tényálláson alapultak, de összeköti őket az a tulajdonságuk, hogy az Alkotmánybíróság első alkalommal foglalkozott a közösségek méltóságsérelmének alapjogi megítélésével egy polgári ügy vonatkozásában. A vallási hitelvet, vallási jelképet, vallásos cselekményt vagy szertartást kigúnyoló véleménynyilvánítás a vallási közösség, illetve annak tagja méltóságvédelme érdekében korlátozható az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdése alapján. Ez a tanulmány arra keresi a választ, hogy az Alaptörvény negyedik módosításának következményeként mennyiben lehet más viszonyítási pontokból szemlélni az emberi méltóság egyéb alapvető jogokkal ütközését. Ez annak megválaszolását is igényli, hogy miben nyilvánul meg helyes jogértelmezés esetében az alapjogok nevesített korlátjaként működő emberi méltóság prioritása. Az Alkotmánybíróság két határozata azt sugallja, hogy az alapjogi értékelés keretében elegendő az absztrakt fogalmak negatív meghatározása. A polgári bíróságoknak azonban más szempontrendszerre van szükségük az ügyek megoldásához. A rendes bíróság csak úgy tudja elvégezni a saját vizsgálatát, ha az Alkotmánybíróság ehhez hozzáteszi a IX. cikk (5) bekezdésének feltárt tartalmát, különös figyelemmel arra, hogy az Alaptörvény értelmezése alapvetően nem a polgári bíróság feladata.
Hivatkozások
Gárdos-Orosz Fruzsina - Pap András László: Gondolatok a gyűlöletbeszéd szabályozásának jogi és jogpolitikai környezetéről. Állam- és Jogtudomány, 2014/2. 15.
Koltay András: A gyűlölet magánjogi korlátozása. A Ptk. és a gyakorlat kezdeti tapasztalatai. In: Molnár Gábor Miklós (szerk.): Bonus Iudex. Ünnepi kötet Varga Zoltán 70. születésnapja alkalmából. Budapest, Pázmány Press - Kúria, 2018. 219.
Koltay András: A gyűlöletbeszéd korlátozása a magyar jogrendszerben. In: Koltay András (szerk.): A gyűlöletbeszéd korlátozása Magyarországon. Alkotmányos és jogalkalmazói megközelítések, európai kitekintéssel. Budapest, Wolters Kluwer, 2013. 108.
Koltay András: Adalékok a blaszfémia szólásszabadság-jogi megítéléséhez. In Medias Res, 2016/1. 96.
Koltay András: Az "általános személyiségi jog" azonosítása felé. Alkotmányjogi, magánjogi és büntetőjogi vizsgálódás. In: Koltay András - Török Bernát (szerk.): Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején 4. Budapest, Wolters Kluwer, 2017. 277.
Koltay András: Tézisfüzet - Tudományos tevékenységet áttekintő összefoglalás habilitáció elnyeréséhez "Jog- és Államtudományok" tudományágban. Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, 2015. 8., 44.
Kuminetz Géza: Megfontolások a szólás szabadságáról. A keresztény bölcselet mérlege. In Medias Res, 2016/2. 338-339.
Lilia Bensedrine-Thabet: Szólásszabadság és blaszfémia eltérő kultúráinkban. In Medias Res, 2016/1. 77.
Pokol Béla: Gondolatok az alkotmánybírósági döntések elvi alapjaihoz. Közjogi Szemle, 2012/1. 160-171.
Pokol Béla: Jogelmélet: társadalomtudományi trilógia II. Budapest, Századvég, 2005. 94-95.
Pokol Béla: Kettős állam és duplázódás. Alkotmányi jog és a jogrendszer duplázódása. Budapest, Alapjogokért Központ, 2020. 30-31.
René Nouailhat: Nevetés, karikatúra és vallás. In Medias Res, 2016/1. 102.
Robert A. Kahn: Mérlegelési jogkör a muszlimok számára? In: Koltay András (szerk.): A gyűlölet szabadsága - amerikai és európai perspektívák. Budapest, Wolters Kluwer, 2016. 259.
Robert A. Kahn: Sértő szimbólumok és a gyűlöletbeszéd szabályozása - hol legyen a határ? Egy amerikai megközelítés. In Medias Res, 2014/2. 250.
Robert C. Post: A szólásszabadság amerikai hagyományának magyarázata. Joggyakorlat alkotmányos értékek és a társadalmi kontextus ölelésében. Budapest, Wolters Kluwer, 2017. 630.
Robert von Mohl: Die Polizei-Wissenschaft nach den Grundsätzen des Rechtsstaates. Tübingen, Laupp, 1866.
Russell L. Weaver: Szólás- és vallásszabadság az Amerikai Egyesült Államokban. Budapest, Wolters Kluwer, 2019. 220.
Schanda Balázs: Blaszfémia - a szólásszabadság határa? In Medias Res, 2016/1. 81.
Schultz Márton: A személyiségi jog vagyoni értékminőségének elvi és dogmatikai alapjai, különös tekintettel a névjogra. Doktori értekezés, SZTE, 2020. doktori.bibl.u-szeged.hu/10406/1/SCHULTZ_DISS_2020.pdf, 126.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnökének beszéde a Kúria Teljes Ülésén, 2021. január 11. www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/sajto/sulyok_kuria_beszed_vegl_.pdf.
Szmodis Jenő: A jog realitása. Az etruszk vallástól a posztmodern jogelméletekig. Budapest, Kairosz, 2005. 243.
Szomora Zsolt: A véleményszabadság büntetőjogi korlátai az Alaptörvény hatálybalépése után, különös tekintettel a becsületvédelemre. In: Balogh Elemér (szerk.): Számadás az Alaptörvényről. Tanulmányok a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar oktatóinak tollából. Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2016. 536.
Takács Péter szerkesztette Joguralom és jogállam kötetben (Budapest, ELTE, 1995. 32-36.).
Törő Károly: A személyiség és a szellemi alkotások védelme a módosított Polgári Törvénykönyvben. Magyar Jog, 1978/11. 982., 987.
Törő Károly: Személyiségvédelem a polgári jogban. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1979. 352.
Török Bernát: Szólásszabadság és blaszfémia. A jogi megközelítés megkerülhetetlen összetettségéről. In Medias Res, 2016/1. 88.
Trócsányi László: A véleménynyilvánítás szabadsága és a blaszfémia. In Medias Res, 2016/1. 74.
Zakariás Kinga: Az emberi méltósághoz való alapjog. Budapest, Pázmány Press, 2019. 224-225.
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Kovács Helga
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
