A gyűlöletbeszéd szabályozása az online platformokon – transzatlanti kompromisszum a szólásszabadság terén?

Absztrakt

A jelen tanulmányban amellett érvelek, hogy a gyűlöletbeszéd egyesült államokbeli és európai kezelésében mutatkozó bináris szembenállás olyan nem bináris aggályokat rejt, amelyek mögött eltérő skálán elhelyezkedő, eltérő elsődleges félelmek rejlenek. Az európai liberális demokráciák félelme arra irányul, hogy a gyűlöletbeszéd a nagy nyilvánosság előtt cenzúrázatlan marad (az aggály a beavatkozás „tárgyára” irányul), míg Amerika a tartalomba való állami beavatkozások következményeitől tart (az aggály a „beavatkozóra” vonatkozik). Ezt követően bemutatom, hogy az online gyűlöletbeszéd elleni 2017-es német törvény (NetzDG) – amely a jelentősebb platformokat arra kötelezi, hogy a felhasználói eltávolítási bejelentésekre válaszul moderálják a tartalmakat a német jogszabályok által előírt szólásszabadsági normák alapján – sikeresen áthidalja a szólásszabadság amerikai és európai hagyományai közötti szakadékot. Vitathatatlan, hogy a magánjogi eljárásokon keresztül érvényre juttatott állami normák mechanizmusa egyedülállóan képes arra, hogy egyszerre csendesítse le az európaiak elsődleges félelmét a nyilvános beszéd hatékony ellenőrzésének hiányától és az amerikaiak elsődleges félelmét az állami cenzúra jelenlététől.