A Digital Services Act és a Digital Markets Act várható kihívásai a jogalkalmazásban
DOI:
https://doi.org/10.59851/imr.12.2.5Kulcsszavak:
fogyasztóvédelem, digitális belső piac, Digital Services Act, Digital Markets ActAbsztrakt
A tanulmány a fogyasztóvédelmi jog szemszögéből vizsgálja a Digital Services Act és a Digital Markets Act várható jogalkalmazási kihívásait. Mára ugyanis az új digitális technológiák széleskörűen elterjedtek, a kiskereskedelem egy része az online térbe helyeződött, és új típusú digitális szolgáltatások is megjelentek. A fogyasztók online felületekkel való kapcsolata egyre intenzívebbé válik, ezért a jogalkalmazás is szembesül ennek következményeivel. Az Európai Unió Bírósága jogfejlesztő gyakorlata sokat tesz hozzá e dinamikusan változó jogterület fejlődéséhez, ami remélhetőleg elvezet a 21. századi fogyasztói tudatosság erősödéséhez is. A tanulmány azon az alaptézisen keresztül mutatja be a fogyasztói (felhasználói) jogok uniós rendszerét, hogy mind a jogi szabályozás, mind annak értelmező bírói gyakorlata a problémák holisztikus kezelése, egyfajta komplex szemlélet irányába mozdult el, ami a jogvédelmi szint emelkedését hozta. A jogalkotási célkitűzések új szóhasználattal már nem egyszerűen az egységes belső piac megteremtését célozzák, hanem hozzájárulnak egy olyan valódi digitális fogyasztói belső piac előmozdításához, amelyben egyensúly van a fogyasztóvédelem magas szintje és a digitalizáció vívmányai között. Ez a tézis a jogalkalmazás szintjén elsősorban az esetjog alapján igazolható.
Hivatkozások
Angyal Zoltán: Úton a digitális egységes piac felé. Miskolci Jogi Szemle, 2020/3. különszám, 5–13., https://bit.ly/3N9AarP.
Auer Ádám (szerk.): Közszerződési jogi koncepciók. Tanulmányok a közszerződések köréből. Budapest, Akadémiai, 2022.
Barta Judit: Az EU által meghirdetett digitális forradalom hatása a kereskedelmi jog egyes területein: szerződések, fogyasztóvédelem, gazdasági verseny, gazdasági társaságok. Miskolci Jogi Szemle, 2020/3., 14–26., https://bit.ly/3T5o3Qb.
Csitei Béla: Okos szerződések. Opuscula Civilia, 2018–2019, 1–13.
Dán Judit – Gombos Katalin – Váradi Szilvia: Az Európai Unió versenyjogának alapjai. Budapest, Wolters Kluwer, 2022.
Fazekas Judit: Fogyasztói jogok – fogyasztóvédelemhez való jog. In Lamm Vanda (szerk.): Emberi jogi enciklopédia. Budapest, HVG-ORAC, 2018, 304–308.
Frantziou, Eleni: Further Developments in the Right to be Forgotten: The European Court of Justice’s Judgment in Case C-131/12, Google Spain, SL, Google Inc v Agencia Espanola de Proteccion de Datos. 14(4) Human Rights Law Review (2014), 761–777., https://doi.org/10.1093/hrlr/ngu033
Gárdos-Orosz Fruzsina – Gárdos Péter: 34/2014. (XI. 14.) AB határozat – devizahitel. In Gárdos-Orosz Fruzsina – Zakariás Kinga (szerk.): Az alkotmánybírósági gyakorlat. Az Alkotmánybíróság 100 elvi jelentőségű határozata, 2. Budapest, TK Jogtudományi Intézet – HVG-ORAC, 2021, 513–530.
Geradin, Damien – Karanikiotie, Theano – Katsifisf, Dimitrios: GDPR Myopia: how a well-intended regulation ended up favouring large online platforms – the case of ad tech. 17 (1) European Competition Journal (2021) 47–92.
Glavanits Judit – Király Péter Bálint: A blockchain-technológia alkalmazásának jogi előkérdései: a fogalmi keretek pontosításának szükségessége. Jog – Állam – Politika, 2018/3., 173–183., https://bit.ly/47YeruJ.
Gombos Katalin: A jogértelmezés jelentősége a közösségi jogban – avagy az értelmezési elsődlegesség elvéről. Európai Jog, 2010/2., 3–10., https://bit.ly/3NdsFQB.
Gombos, Katalin: The European Butterfly Effect on the Right of Remedy in the New Hungarian Procedural Acts. In Somssich, Réka (szerk.): Ratio et mensura – studia
M. Király dedicata: Ünnepi tanulmányok Király Miklós 60. születésnapja alkalmából. Budapest, ELTE Eötvös, 2021, 219–228.
Gombos Katalin – Lehóczki Balázs: A tisztességtelen szerződési feltételek eltávolítása a magyarországi devizaalapú hitelszerződésekből. Jogtudományi Közlöny, 2019/11., 434–444., https://bit.ly/3T8hOLq.
Gstrein, Oskar J.: The Right to be Forgotten in 2022: Luxembourg judges keep surfing the legislative void. VerfBlog, 2022. december 20., https://bit.ly/47PxS9a, 4.
Jones, Joseph: Control-Alter-Delete: The „Right To Be Forgotten”. 36(9) European Intellectual Property Review (2014) 595–601.
Juhász Ágnes: Online szerződéskötés, digitális tartalom és szolgáltatás, intelligens szerződések – a szerződési jog új korszaka? Infokommunikáció és Jog, 75 (e-különszám) (2021), https://bit.ly/3GtcyL0.
Király Péter Bálint: A blokklánc-technológia nemzetközi kereskedelmi jogi összefüggései. Külgazdaság Jogi Melléklet, 2019/3–4., 19–31., https://bit.ly/3Ncc6ER.
Kozák Kornélia: Fogyasztóvédelem. In Ördögh Tibor (szerk.): Az Európai Unió szakpolitikai rendszere. Budapest, Ludovika, 2022, 217–230.
Lenaerts, Koen – Gutierrez-Fons, José A.: Les méthodes d’interprétation de la Cour de justice de l’Union européenne. Brüsszel, Bruylant, 2020.
Lenaerts, Koen – Gutierrez-Fons, José A.: Az Európai Unió Bíróságának jogértelmezési módszerei (ford. Lukács Adrienn, Orbán Endre, Simon Emese Réka). Budapest, HVG-ORAC, 2022.
Lynskey, Orla: Control over Personal Data in a Digital Age: Google Spain v AEPD and Mano Costeja Gonzalez. 78(3) The Modern Law Review (2015) 522–534.
Papp Tekla: A timeshare és jogi szinergia hatásai. In Budai Balázs Benjamin (szerk.): Ünnepi tanulmánykötet a 65 éves Prof. Dr. Tózsa István tiszteletére. Liber amicorum in honorem Stephanus Tózsa aetatis sueae LXV. Budapest, Panem, 2019, https://bit.ly/3RqSvmI, 169–175.
Pázmándi Kinga: Digitalizáció, technológiai fejlődés, jogi paragdigmák. Gazdaság és Jog, 2018/12., 10–14., https://bit.ly/46MyXO2.
Selnicean László: Alternatív vitarendezési eljárások a társadalmi fenntarthatóság szolgálatában. In Smuk Péter (szerk.): Társadalmi fenntarthatóság. Budapest, Ludovika, 2020, 2123–2142.
Simon Károly László: A tisztességtelen szerződési feltételek vizsgálatának hazai bírói gyakorlata a devizahiteles perekben. Európai Tükör, 2019/3., 59–78.
Simon Károly László: Az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás hibái és jogkövetkezményei. Jogtudományi Közlöny, 2019/12., 489–496., https://bit.ly/3GwQ4sk.
Somssich Réka: Az Európai Bíróság ítélete a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről. A tisztességtelenségi vizsgálat terjedelme. Jogesetek Magyarázata, 2014/4., 73–83.
Spindler, Gerald: Durchbruch Für Ein Recht Auf Vergessen(Werden)? – Die Entscheidung Des EuGH in Sachen Google Spain Und Ihre Auswirkungen Auf Das Datenschutz- Und Zivilrecht. 69(20) Juristen Zeitung (2014) 981–991.
Stefán Ibolya: Az okos szerződések létrejöttének és érvénytelenségének kérdései. Miskolci Jogi Szemle, 2021/3., 298–312., https://doi.org/10.32980/MJSz.2021.3.1036
Strihó Krisztina: Az elektronikus kereskedelem: A kereskedelem digitalizációjának alapvetései. Budapest, Wolters Kluwer, 2020.
Strihó Krisztina: Jogi csemegék az elektronikus kereskedelem témaköréből. In Smuk Péter (szerk.): Társadalmi fenntarthatóság. Budapest, Ludovika, 2020, 1827–1836.
Strihó Krisztina: Az influencer jogi megítélése. Jogtudományi Közlöny, 2020/4., 174–179., https://bit.ly/4a1BZkm.
Szabó Endre Győző: A kétoldalú piacok elmélete és a személyes adatok védelme – a Google-ítélet elemzése versenyjogi és adatvédelmi szempontok szerint. In Medias Res, 2017/1., 170–181., https://bit.ly/3sSofrz.
Szegedi László – Szirbik Miklós: Belső (egységes) piac. In Ördögh Tibor (szerk.): Az Európai Unió szakpolitikai rendszere. Budapest, Ludovika, 2022, 107–123.
Szuchy Róbert: A kötelmi jog kihívásai az új technológiák nyomán: okosszerződések és a blokklánc-technológia. Glossa Iuridica, 2019/1–2., 151–160.
Ződi Zsolt: A jog és a kód. In Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog: A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása. Budapest, HVG-ORAC, 2020, 15–35.
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Gombos Katalin
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
