Megosztás és híresztelés

Szerzők

  • Bodolai László Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

DOI:

https://doi.org/10.59851/imr.13.1.7

Kulcsszavak:

híresztelés, objektív felelősség, hiperlink, közéleti vita, sajtószabadság

Absztrakt

A híresztelés jogi kategóriája számos sajtó- és személyiségi jogi per alapjául szolgált az elmúlt évtizedekben. Több vélemény szerint a híresztelés dogmatikai megítélése a korábbi ítélkezési gyakorlatban a sajtószabadság korlátozásával járt. A joggyakorlat alakulóban van, és elsősorban a sajtó útján elkövetett híresztelések esetében számos delikát kérdést vet fel. A jelen cikkben, gyakorló ügyvédként, jórészt a saját ügyeinken keresztül mutatjuk be a bírósági gyakorlat evolúcióját, a kiadókra, szerkesztőségekre és az újságírói tevékenységre gyakorolt hatását. A jogesetek leírásai részletesebbek a megszokottnál, mivel az ügyek nagy részének teljes iratanyaga rendelkezésre áll, így nem csak ítéletkivonatok alapján értelmezzük az ügyekben felsorakoztatott érvrendszereket.

Hivatkozások

Koltay András: Sajtó-helyreigazítás és válaszjog: a sajtószabadság korlátja vagy kiteljesítése? Iustum Aequum Salutare, 2008/4., 143–180.

Koltay András: A válaszadási (sajtó-helyreigazítási) jog, európai összehasonlításban. Jogtudományi Közlöny, 2013/7–8., 343–354.

Sulyok Tamás: Helyzetjelentés az Alkotmánybíróság alapjogvédelmi tevékenységéről. Alkotmánybírósági Szemle, 2017/2., 96–99.

##submission.downloads##

Megjelent

2024-07-02

Hogyan kell idézni

Bodolai, L. (2024). Megosztás és híresztelés. In Medias Res, 13(1), 138–152. https://doi.org/10.59851/imr.13.1.7

Folyóirat szám

Rovat

Fórum