Megosztás és híresztelés
DOI:
https://doi.org/10.59851/imr.13.1.7Kulcsszavak:
híresztelés, objektív felelősség, hiperlink, közéleti vita, sajtószabadságAbsztrakt
A híresztelés jogi kategóriája számos sajtó- és személyiségi jogi per alapjául szolgált az elmúlt évtizedekben. Több vélemény szerint a híresztelés dogmatikai megítélése a korábbi ítélkezési gyakorlatban a sajtószabadság korlátozásával járt. A joggyakorlat alakulóban van, és elsősorban a sajtó útján elkövetett híresztelések esetében számos delikát kérdést vet fel. A jelen cikkben, gyakorló ügyvédként, jórészt a saját ügyeinken keresztül mutatjuk be a bírósági gyakorlat evolúcióját, a kiadókra, szerkesztőségekre és az újságírói tevékenységre gyakorolt hatását. A jogesetek leírásai részletesebbek a megszokottnál, mivel az ügyek nagy részének teljes iratanyaga rendelkezésre áll, így nem csak ítéletkivonatok alapján értelmezzük az ügyekben felsorakoztatott érvrendszereket.
Hivatkozások
Koltay András: Sajtó-helyreigazítás és válaszjog: a sajtószabadság korlátja vagy kiteljesítése? Iustum Aequum Salutare, 2008/4., 143–180.
Koltay András: A válaszadási (sajtó-helyreigazítási) jog, európai összehasonlításban. Jogtudományi Közlöny, 2013/7–8., 343–354.
Sulyok Tamás: Helyzetjelentés az Alkotmánybíróság alapjogvédelmi tevékenységéről. Alkotmánybírósági Szemle, 2017/2., 96–99.
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Bodolai László
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.