Szerkesztési szabályok
IN MEDIAS RES – folyóirat a sajtószabadságról és a társadalmi nyilvánosság szabályairól
Szerkesztési szabályok
A kéziratokat Microsoft Word formátumban (.doc vagy .rtf kiterjesztéssel), nem írásvédett file-ként kell leadni.
A törzsszöveg Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel, normál sorközzel, nullás térközzel, sorkizárva íródik.
A folyóirat kizárólag olyan tanulmányt fogad be közlésre, melynek terjedelme legalább 40 000 és legfeljebb 80 000 – a recenzió (könyvismertetés) esetében legalább 10 000 és legfeljebb 20 000 – leütés közé esik. A leütésszámot szóközökkel, lábjegyzetekkel, irodalomjegyzékkel és függelékkel együtt kell számítani.
1. Cím
A CÍM NAGYBETŰVEL, KÖVÉRREL, KÖZÉPRE ZÁRT
Alcím kurzivált, középre zárt
ALATTA A SZERZŐ NEVE („DR.” „PHD”, „HABIL.” ETC. NÉLKÜL) NAGYBETŰVEL KÖZÉPRE ZÁRT
Szerző titulusa és intézménye, e-mail-címe, valamint ORCID-azonosítója (amennyiben rendelkezik ilyennel) normál betűvel, csillagozott lábjegyzetben
Például:
RÁGALMAZÁSSAL KAPCSOLATOS ÜGYEK AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATÁBAN
PÁKOZDI CSABA∗
[szöveg]
[lap alján] ∗Adjunktus, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. E-mail:
pakozdi@me.law.hu
A címet és a szerző nevét követően, de a törzsszöveget megelőzően legalább 1000, legfeljebb 1500 karakter terjedelmű magyar és angol nyelvű absztrakt, legalább három, legfeljebb öt kulcsszó szerepel, valamint a cím angol fordítása.
2. A törzsszöveg tagolása
A szöveg tagolása kizárólag arab számozással, kövér betűvel szedve történik. A tagolás mélysége legfeljebb 3 egység lehet (pl. „3.3.1. Az Európai Bíróság vonatkozó gyakorlata” még megengedett, de „3.3.1.1.”alcím már nem!).
3. A címsorok stílusa
1. A kétoldalú piacok
[szöveg]
1.1. A kétoldalú piacok és az érintett piac kapcsolata
[szöveg]
1.1.1. A helyettesíthetőség vizsgálata
[szöveg]
A szöveg egyes gondolati egységeinél (bekezdéseknél) nincs jelölt bekezdés, hanem rögtön kezdődik a sor. A szöveg maga mindenhol sorkizárt.
4. Joganyagok idézése
Törvényszöveg idézése
Amennyiben a tárgyalt téma megértéséhez alapvetően szükséges, a törvényszöveget – nemzetközi egyezmények, illetve uniós jog esetében a hivatalos magyar szöveget – pontosan, szó szerint beidézhetjük, idézőjelek közé zárva. Egyéb esetekben elegendő a jogszabályhely pontos megjelölésével történő utalás.
AB határozatok idézése
34/1991. (VI. 15.) AB határozat, indokolás, III. 2. 2. pont
A Bírósági Határozatokban és a Bírósági Döntések Tárában közzétett magyar bírósági határozatok egységes idézése:
BH2003. 294.
EBH2009. 123.
BDT2011. 23.
Az alsóbb szintű bíróságok határozatait a bíróság és az ügyszám megjelölésével idézzük; ha valamely folyóirat leközölte a szöveget, akkor (az ügyszám megadása után) arra kell (oldalszám tekintetében) hivatkozni, pl.:
Pest Megyei Bíróság 1.Bf.442/2004/11., megjelent: „Ítélet a Bencsik-ügyben” Fundamentum 2004/4. 73–76.
Strasbourgi döntések idézése
Az ügy neve angolul, majd kérelemszám – application no. – és a döntés dátuma:
Campbell v. Ireland, no. 45678/98, 2001. szeptember 17-i ítélet
EU-s joganyagok idézése
C-230/81 Luxemburg kontra Parlament
C-40/79 P. kontra Bizottság
EKSZ 234. cikk
A Bizottság 1038/2006/EK rendelete (2006. július 7.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
1996. december 2-i 118/97/EK tanácsi rendelettel módosított és naprakésszé tett, az 1999. február 8-i 307/1999/EK tanácsi rendelettel módosított, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet 4. cikke (2a) bekezdésének értelmében
Külföldi (nemzeti) anyagokat az ottani szabályok szerint (tehát pl. angolszász országokban nemcsak az eset neve, hanem a law report, annak évszáma, oldalszáma stb. megadásával) hivatkozunk, pl.:
Royal College of Nursing v. St Marylebone Corp’n [1959] 3 All ER 663 BVerfGE 1, 97 (1951)
5. Szakirodalmi hivatkozás
Folyamatos számozású lábjegyzetek és nem végjegyzetek szükségesek.
könyvnél
SZERZŐ VEZETÉKNEVE KISKAPITÁLISSAL, utóneve normál betűvel: Az idézett könyv teljes címe kurzívval. Megjelenés helye, kiadó neve (a „kiadó” szó nem tüntetendő fel!), a megjelenés éve, oldalszám (p., pp., o., old., oldal megjelölés nélkül!).
pl.: RÁKÓCZI Ferenc: Vallomások. Budapest, Helikon, 2003, 156–157.
Külföldi szerzőnél az utónév áll elöl, ezt követi a vezetéknév:
Nick Couldry – Andreas Hepp: The Mediated Construction of Reality. Cambridge, Polity, 2017.
cikk tanulmánykötetből
SZERZŐ VEZETÉKNEVE KISKAPITÁLISSAL, utóneve normál betűvel: Az idézett tanulmány teljes címe nem kurzívval. In TANULMÁNYKÖTET SZERKESZTŐJÉNEK VEZETÉKNEVE KISKAPITÁLISSAL, utóneve normál betűvel: Tanulmánykötet címe kurzívval. Megjelenés helye, kiadó, a megjelenés éve, oldalszám.
pl. VÉKÁS Lajos: Szerződési jogunk rendszeréről de lege ferenda. In HARMATHY Attila (szerk.): Nizsalovszky Endre emlékkötet. Budapest, Eötvös, 1994, 231.
Cikk folyóiratból
SZERZŐ VEZETÉKNEVE KISKAPITÁLISSAL, utóneve normál betűvel: Az idézett cikk teljes címe. („In” nélkül!) Folyóirat címe kurzívval, a megjelenés éve, oldalszám.
Török Bernát: A gyűlöletbeszéd tilalmának médiajogi mércéi. Jogtudományi Közlöny, 2013/2., 63.
Külföldi folyóiratokra az adott ország szokásai szerint hivatkozunk, pl. angolszász folyóiratoknál az évfolyamszám és a cikk első oldala számának (esetleg a megjelenés évének) feltüntetésével, a cikk címében megfelelő helyen nagy kezdőbetűket alkalmazva:
pl. Larry ALEXANDER: A Unifying Theory? Impossible. 95 Denver University Law Review (1995) 1007.
Ismételt hivatkozás
Már idézett műre hivatkozás: SZERZŐ VEZETÉKNEVE i. m. + (első említés jegyzetszáma) + oldalszám – pl. VÉKÁS i. m. (9. lj.) 233.
Ha a szerző több művére történt teljes hivatkozás egy lábjegyzetben, és később valamelyik műre újból hivatkozunk, úgy a hivatkozott mű megjelenésének éve zárójelben kiegészíti az előbbit – pl. VÉKÁS (1994) i. m. (9. lj.) 233.
Ha az előző esetben egy szerzőnek azonos évben több műve is megjelent, amelyekre hivatkozunk, betűjellel teszünk különbséget (ezt az első, teljes hivatkozásnál már jelezni kell) – pl. ALEXANDER (1994a) i. m. (18. lj.) 1008.
Ha a következő lábjegyzet ugyanabból a műből származik: Uo., 34.
A lábjegyzet mindig nagybetűvel kezdődik, a végén pont zárja le. A vö. és pl. rövidítést használhatjuk, a lásd szót ne rövidítsük.
Internetes hivatkozás
Az URL megjelölésével történik a hivatkozás
pl.: www.echr.coe.int/Convention/webConvenHUN.pdf
vagy
europa.eu.int/eur-lex/en/news/20040702_01.html
Egy kötet- vagy folyóiratbeli megjelenés bibliográfiai hivatkozását NEM helyettesíti egy URL megadása, azt csak kiegészíti az internetes fellelhetőség.
6. Idegen szöveg idézése
Az idézet elején és végén nyomdai idézőjelet (alsó 99, felső 99 alakút) használunk: tehát „idézet” és nem "idézet". Ha nem pontosan úgy kezdenénk az idézetet, ahogy az az eredetiben szerepel, akkor a korrekcióra szögletes zárójelet használunk: „[I]dézet”. Ugyanígy járunk el, ha az idézetben értelemzavaró részt korrigálunk. Ugyanez érvényes arra is, amikor kihagyjuk az idézett mondat elejét (ott nem teszünk …-ot sem!). Az idézetből kihagyott részeket szögletes zárójelbe zárt három ponttal jelöljük […].
Az idézeten belüli idézet jelölése belső idézőjellel történik („a »clear and present danger« elve alapján…”).
Az idézetet sehol nem kell kurziválni.
A fentiekre példák:
Pl: „[Mivel] a pártok a politikai rendszer meghatározó részei, helyénvaló, hogy az általános rendelkezések között […] szól róluk az Alkotmány. […] [A] pártok más alkotmányokban [is] az állami szervek és az alapjogok fejezetein kívül, vagy a szuverenitáshoz, vagy a választójoghoz illeszkedve szerepelnek.”
3 sornál hosszabb idézetet alul-felül egy-egy sor kihagyásával, a sor kezdetéhez képest beljebb kezdve, 10-es betűmérettel közlünk.
Pl.: „A látszólagos ellentmondás feloldásához kiindulópontunk lehet a vizsgált 165/2011. (XII. 20.) AB határozat indokolásának egy részlete:
„A demokratikus közvélemény alakítása a sajtó mint intézmény jogaként, egyben felelősségeként jelentkezik. A sajtószabadság egyéni alapjogi megközelítés melletti, azt kiegészítő közösségi alapú értelmezése – élesen elhatárolva azt a különböző kollektivista, véleménymonopóliumon alapuló megfontolásoktól – nem idegen a demokratikus gondolkodástól, sőt a demokratikus jogrendszerek alapját képezi. A szabad sajtó működése és a deliberatív demokrácia egymást feltételező fogalmak: csak a döntési helyzetbe hozott egyén képes a közéleti kérdésekre adekvát választ adni, a döntési helyzet kialakításában pedig a szabad sajtó kulcsszerepet játszik. A demokratikusan dönteni képes közvélemény fenntartása és működtetése ezért indokolhat az állam részéről az intézményvédelmen, a keretek puszta megteremtésén túli beavatkozásokat.”
A döntés idézett részletéből fakadó következtetéseket indokolt alaposan szemügyre venni és elemezni, mielőtt rátérnénk a határozat konkrét rendelkezéseire.”
7. Kiemelés
A törzsszövegben a nagyobb nyomatékot egy kifejezésnek, szövegrészletnek a dőlt betűvel történő kiemelés (kurziválás) adja, aláhúzás, kövér betű, KISKAPITÁLIS nincsen!
Kiemelhető: egy-egy fontos szó, sajátos értelemben használt szó, idegen szó, általánosan használt jogi alapelv.
Tartalmi kiemelésre, lényegesnek tartott szövegrészek kiemelésére ugyanakkor ne alkalmazzunk kurziválást.
8. Ábrák, diagramok, táblázatok használata a kéziratban
A kéziratban ábrák, diagramok és táblázatok is szerepelhetnek.
A Wordben szerkesztett (SmartArt, Diagram) ábra, diagram, továbbá az importált Excel-tábla szerkeszthető változatban szerepeljen a dokumentumban, nem pedig képpé alakítva.
9. Irodalomjegyzék
A felhasznált irodalmat a közlemény végén ábécérendben szükséges megadni.
Az irodalomjegyzékben szereplő hivatkozás formájára a 4. pont alatt írt szerkesztési szabályok irányadók, azzal, hogy a külföldi szerzőnél a vezetéknév áll elöl, ezt követi – vesszővel elválasztva – az utónév.
Ha egy forrásnak van DOI- (digitálisobjektum-azonosító) száma, akkor azt kötelező feltüntetni:
Hagendorff, Thilo: The Ethics of AI Ethics: An Evaluation of Guidelines. 30 Minds & Machines (2020) 99–120. – https://doi.org/10.1007/s11023-020-09517-8
Az alábbi, a CrossRef ügynökség által működtetett kereső használatával ellenőrizhető, hogy egy hivatkozott közleménynek van-e a CrossRef-nél regisztrált DOI-azonosítója: https://doi.crossref.org/simpleTextQuery
Budapest, 2023. július
Az In Medias Res szerkesztősége
