A nyelvtechnológia szerepe a kisebbségi nyelvek és a nyelvi kisebbségek társadalmi, politikai és gazdasági részvételének elősegítésében

Absztrakt

A nyelvtechnológiák fokozatos fejlődése egyre több területen bontja le a nyelvi akadályokat és teszi lehetővé a kisebbségek számára a hatékony társadalmi, gazdasági és politikai részvételt. A gépi fordítás és tolmácsolás, a különböző felhasználásokra fejlesztett chatbotok és más eszközök segítségével a kisebbségi nyelvhasználók immár a saját nyelvükön férhetnek hozzá különböző szolgáltatásokhoz, köthetnek szerződéseket vagy tájékozódhatnak közügyekben. Habár a fejlesztések üdvözlendők, ezek a technológiák jellemzően és eredendően elfogultak abban az értelemben, hogy azokat elsősorban a többségi, hivatalos vagy államnyelvek számára fejlesztik ki. Ennek ellenére több hivatalos nyelv és akár államnyelv is abban a helyzetben találhatja magát, hogy már csak beszélőszámánál fogva sem jelent vonzó befektetési lehetőséget a nyelvtechnológiai fejlesztés szempontjából, így újabb választóvonalak kerülhetnek az egyes nyelvek közé és már meglévő kisebbségi státuszok szilárdulhatnak meg. Emellett az olyan nyelvi kisebbségek, mint a siketek, a vakok, a némák, a nagyothallók stb. információkhoz való hozzáférését és kommunikációját is elősegíthetik a nyelvtechnológiai fejlesztések, például az automatikus feliratozás, képernyőfelolvasás vagy jelnyelvi kesztyű útján. Ugyanakkor megállapítható, hogy a fejlesztés éppen ezeken a területeken lassan halad előre, ezért a nyelvi kisebbségek tartósan kiszorulhatnak a modern kommunikációs megoldások használatából. A nyelvtechnológiai fejlesztések tehát nem csupán esélyt teremtenek a felhasználók számára a társadalmi, gazdasági és politikai részvétel fokozására, hanem át is rendezhetik az egyes nyelvek és beszélőik közötti viszonyokat azzal, hogy bizonyos nyelvi közösségek másokhoz képest tartósan lemaradhatnak a nyelvtechnológiai fejlesztésekben.