Az internetfolklór szerzői jogi megítélése és annak hatása a szólásszabadságra

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.59851/imr.12.1.1

Kulcsszavak:

szerzői jog, folklór, internetfolklór, szólásszabadság, szelektív jogérvényesítés

Absztrakt

Az internetfolklór az utóbbi néhány évtizedben a szólásszabadság egyik jelentős eszközévé vált, azonban a hagyományos értelemben vett – és egyébként szintén színes tartalmú – folklórhoz képest igencsak heterogén elemekből áll össze, amelyek szerzői jogi helyzete is eltérő. Ennek a sokszínűségnek számos oka és hatása van, és az is látható, hogy az internetfolklór létrejötte és elemeinek az eredeti közegen kívül történő felhasználása más és más kérdéseket vet fel mind a szerzői jog, mind a szólásszabadság szempontjából. Az internetfolklórnak csupán egy részét sorolhatjuk a hagyományos értelemben vett folklór fogalmi körébe, azaz csak egy bizonyos hányadára lehet igaz, hogy ebből az okból a szerzői jogi védelem kizárt rá nézve. Tekintettel a szólásszabadság biztosításában betöltött szerepére, a szerzői jog számos eszközzel – például szabad felhasználási lehetőségekkel, mint a paródia vagy az idézés – segíti elő, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló része se jelentse a véleménynyilvánítás akadályát. Úgy tűnik azonban, hogy a rendkívül összetett szabályrendszer és az internetfolklór működésének sajátosságai több ponton bizonytalanságot idéznek elő a felhasználások során. A jelen tanulmány ezek okait veszi számba, és arra keresi a választ, hogy ez a bizonytalanság és általában véve az internetfolklór szerzői jogi megítélése milyen hatással van a szólásszabadságra.

Hivatkozások

Adler, Amy M. – Fromer, Jeanne C.: Memes on Memes and the New Creativity. 97(2) New York University Law Review (2022) 543–565.

Balázs Géza: Netfolklór – intermedialitás és terjedés. Replika, 2015/1–2., 171–185.

Békés Gergely: Előadóművészi teljesítmény. In Jakab András – Könczöl Miklós – Menyhárd Attila – Sulyok Gábor (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Szerzői jog és iparjogvédelem rovat, rovatszerkesztő: Grad-Gyenge Anikó – Pogácsás Anett), https://bit.ly/45UsK3h, 2021.

Békés Gergely – Mezei Péter: Eredetiség és azonosíthatóság. In Grad-Gyenge Anikó – Kabai Eszter – Menyhárd Attila (szerk.): Liber Amicorum – Studia G. Faludi Dedicata. Ünnepi tanulmányok Faludi Gábor 65. születésnapja tiszteletére. Budapest, ELTE Eötvös, 2018, 23–47.

Benárd Aurél – Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1973.

Domokos Mariann: Az elektronikus folklór gyűjtéséről. In Ispán Ágota Lídia – Magyar Zoltán (szerk.): Ethno-lore. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének Évkönyve. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2016, 292–232.

Dorson, Richard M.: Introduction. In Richard M. Dorson (szerk.): Folklore and Folklife. Chicago–London, University of Chicago Press, 1972. https://doi.org/10.1093/oso/9780198854913.003.0001

Fagundes, Dave – Perzanowski, Aaron: Abandoning Copyright. 62(2) William & Mary Law Review (2020). https://doi.org/10.31228/osf.io/9hp64

Gulyás Judit: A szóbeliség értéke, értelmezése és a folklorisztika önmeghatározása. In Neumer Katalin (szerk.): Médiák és váltások. Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Gondolat, 2015, 11–29.

Gyertyánfy Péter – Legeza Dénes (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Budapest, Wolters Kluwer, 2020.

Hoppál Mihály: „Parttalan” folklór? A „rejtett tudás” antropológiája. Korunk, 1982/5., 330–336.

Hoppál Mihály (szerk.): Magyar néprajz. Budapest, Akadémiai, 1988–2002.

Katona Imre: A folklór és a folklorisztika általános problémái. In Voigt Vilmos (szerk.):

A magyar folklór. Budapest, Osiris, 1998, 16–37.

Lábody Péter: Szerzői jogi „user-szabadságok” a globális tartalommegosztó platformokon. In Medias Res, 2021/1., 102–127.

Leach, Maria (szerk.): Standard Dictionary of Folklore, Mythology and Legend. New York, Funk & Wagnalls, 1949.

Lessig, Lawrence: Remix: Making Art and Commerce Thrive in the Hybrid Economy. New York, Penguin, 2008.

Marciszewski, Mark: The Problem of Modern Monetization of Memes: How Copyright Law Can Give Protection to Meme Creators. 9(1) Pace Intellectual Property, Sports & Entertainment Law Forum (2020). https://doi.org/10.58948/2329-9894.1076

Mendis, Sunimal: Wiki (POCC) Authorship: The Case for an Inclusive Copyright. 13(3) Journal of Intellectual Property, Information Technology and Electronic Commerce Law (2022). https://doi.org/10.2139/ssrn.3933776

Mikos Éva: Paradigmaváltások a folklorisztikai terepmunka történetében a 19–20. század fordulóján és a 20. század első felében. In Ispán Ágota Lídia – Magyar Zoltán (szerk.): Ethno-lore. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének Évkönyve. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2016, 259–280.

Molnár György – Szűts Zoltán – Törteli Telek Márta: A mémek mint az internetes folklór részei. Hungarológiai Közlemények, 2017/1., 54–66. https://doi.org/10.19090/hk.2017.1.54-66

Pelletier-Gagnon, Jérémie – Trujillo Diniz, Axel Pérez: Colonizing Pepe: Internet Memes as Cyberplaces. 24(1) Space and Culture (2021) 4–18. https://doi.org/10.1177/1206331218776188

Reilly, Tracy: Cancel [©opyright] Culture: A Legal Analysis of George Orwell’s Nineteen Eighty-Four. 21(1) Chicago-Kent Journal of Intellectual Property (2022).

Schwartz, Benjamin D.: Who Owns Memes? 12 The National Law Review no. 217 (2022).

Takács Nóra Emese: A szerzői jog által védett művek és teljesítmények. In Legeza Dénes (szerk.): Szerzői jog mindenkinek. Budapest, SZTNH, 2017, 53–76.

Timár István – Zakár János: A Berni Unió stockholmi revíziója. Jogtudományi Közlöny, 1968/1., 50–58.

Ujhelyi Dávid: A paródiakivétel szükségessége és lehetséges keretrendszere a hazai szerzői jogban. Budapest, Ludovika, 2021.

Ujhelyi Dávid: A politikai paródia célját szolgáló felhasználások szerzői jogi megítélése. In Medias Res, 2022/1., 49–65.

Vargha Katalin: A digitális folklorisztika felé. Egy új kulcsszó és háttere a nemzetközi kutatásban. Ethnographia, 2016/4., 624–637.

Vargha Katalin: Miért és hogyan végezzünk online folklorisztikai terepmunkát? In Ispán Ágota Lídia – Magyar Zoltán (szerk.): Ethno-lore. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének Évkönyve. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2016, 281–295.

Veszelszki Ágnes: Lájkolom! A Facebook-folklórról. In Csiszár Gábor – Darvas Anikó (szerk.): Klárisok. Tanulmánykötet Korompay Klára tiszteletére. Budapest, ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék, 2011, 379–390.

Voigt Vilmos: A magyar folklór történetének korszakai. In Kollega Tarsoly István (szerk.): Magyarország a XX. században, II. Szekszárd, Babits, 1997, 545.

Voigt Vilmos (szerk.): A magyar folklór. Budapest, Osiris, 1998.

##submission.downloads##

Megjelent

2023-07-11

Hogyan kell idézni

Anett, P. (2023). Az internetfolklór szerzői jogi megítélése és annak hatása a szólásszabadságra. In Medias Res, 12(1), 5–21. https://doi.org/10.59851/imr.12.1.1

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok