A sajtószabadság ügye a kiegyezés utáni évek Magyarországán
DOI:
https://doi.org/10.59851/imr.12.1.5Kulcsszavak:
sajtószabadság, sajtórendtartás, sajtótörvény, hírlapbélyegAbsztrakt
A sajtószabadságot 1848 márciusa hozta el Magyarországra. Pesten a márciusi ifjak a felkelő polgárok segítségével szakítottak a cenzúra több évszázados gyakorlatával, Pozsonyban pedig az utolsó rendi gyűlés liberális nemessége törvényt fogadott el, amely kimondta: „Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti.” A szabadságharc leverésével bő másfél évtizedre elérhetetlen távolságba került a véleményszabadság a nemzet legjobbjai számára. Bécs és Pest, valamint a Habsburg dinasztia 1867-es kiegyezése az alkotmányosság helyreállításával a nyomtatott betű újbóli felszabadítását jelentette. A Szemere Bertalan tollából származó 48-as törvényt ismét hatályba léptették, s ez szimbolikus üzenetet is hordozott: a nemzet ragaszkodását Kossuth, Széchenyi, Deák és a többiek eszményeihez. A sajtó felszabadításával, majd két esztendővel később a hírlapokra nehezedő anyagi terhek csökkentésével Andrássy Gyula és kormánya ország-világ előtt bizonyította a liberális eszmék és intézmények iránti elkötelezettségét.
Hivatkozások
Bényei Miklós: Kiegyezés és sajtószabadság. Eötvös József kiadatlan beszédfogalmazványa. Könyv és Könyvtár 2008, 148–180.
Berzeviczy Albert: Horváth Boldizsár emlékezete. Budapest, Franklin, 1903.
Deák Ágnes: „A politika ne nyúlj hozzám-virág volt.” Sajtószabályozás a Schmerling-provizórium időszakában. Századok, 2013/3., 625–654.
Fenyvessy Ferenc: Közéletünk köréből. Pápa, 1881.
Galambos Sándor: A kiegyezés ellen. Böszörményi László harca eszményeiért. Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv, 1995, 195–204.
Greguss Ágost (szerk.): Az 1865-dik évi december 10-dikére hirdetett Országgyűlés Képviselőházának Naplója. Pest, Emich Gusztáv, 1867.
Greguss Ágost (szerk.): A 1865. decz. 10-dikére hirdetett Országgyűlés Főrendi Házának Naplója. Pest, Athenaeum, 1869.
Greguss Ágost (szerk.): Az 1869-dik évi april 20-dikára hirdetett Országgyűlés Képviselőházának naplója. Pest, Légrády Testvérek, 1869.
Hajnik Károly (szerk.): Az 1861. év april 2. Pesten egybegyűlt Országgyűlés képviselőházának Naplója. Pest, Landerer és Heckenast, 1861.
Hanák Péter: Magyarország a Monarchiában. Budapest, Gondolat, 1975.
Hoke, Rudolf: Österreichische und Deutsche Reschtsgeschichte, 2. Wien–Köln–Weimar, Böhlau, 1996.
Horváth Boldizsár: Emléktöredékek köz- és magánéletemből (szerk. Cieger András – Matolcsi Réka). Budapest, Gondolat, 2021.
Kajtár István: Egy hatalmi szimbólum kultúrtörténeti gyökerei – a sas. Jura, 1994/2., 11–17.
Károlyi Árpád: Az 1848-diki pozsonyi törvénycikkek az udvar előtt. Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1936.
Koltay András: Sajtó és jog 1848/49-ben. In Horváth Attila – Hajdú Gábor (szerk.): Magyar jogtörténeti tanulmányok – pályakezdő dolgozatok. Budapest, Neolife, 2004, 63–72.
Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai – magyar, angol és amerikai összehasonlításban. Budapest, Századvég, 2009.
Kónyi Manó (szerk.): Deák Ferencz beszédei, 1866–1867, IV., Budapest, Franklin Társulat, 1897.
Kozári Mónika: A dualizmus kora 1867–1914, Budapest, Kossuth, 2009.
Lázár Miklós: Sajtószabadság I–V. Pesti Napló, 1867. október 6., 1.; 1867. október 10., 2.; 1867. október 13., 1.; 1867. október 19., 1.; 1867. október 26.
Matlekovits Sándor: Magyarország államháztartásának története 1867–1893, I., Budapest, Magyar Királyi Államnyomda, 1894.
Matlekovits Sándor: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye, II. Budapest, Pesti Könyvnyomda-részvénytársaság, 1898.
Olechovski, Thomas: Die Entwicklung des Pressrechts in Östeirreich bis 1919. Bécs, Manzsche, 2004.
Perlaki Mihály: A sajtószabadság lényege és szüksége, mely a magyar országgyűlés figyelmébe ajánltatik. Kolozsvár, 1861.
Pölöskei Ferenc: Deák Ferenc a kiegyezési tárgyalások idején. Kisebbségkutatás, 2003/3., 524–535.
Pölöskei Ferenc: Deák Ferenc utolsó évei. Budapest, Éghajlat, 2004.
Ráth György: Az Országbírói Értekezlet a törvénykezés tárgyában. Pest, Landerer és Heckenast, 1861.
Révész T. Mihály: A „füstbement” tervezet, s ami utána következett. Az első magyar sajtótörvény kálváriája. In Balogh Judit et al. (szerk.): 65. Studia in honorem István Stipta. Budapest, KGRE Állam- és Jogtudományi Kar, 2017, 351–364.
Sarlós Béla: A sajtószabadság és eljárási biztosítékainak fő vonásai. In Csizmadia Andor – Pecze Ferenc (szerk.): Jogtörténeti tanulmányok II. A dualizmus korának állam- és jogtörténeti kérdései. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1968, 193–204.
Sarlós Béla: A kiegyezés magyarországi jogpolitikája. Századok, 1968/2., 965–990.
Sarlós Béla: Deák politikai felfogása és az Országbírói Értekezlet. In Baranyai György et al. (szerk.): Tanulmányok Deák Ferencről. Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 1976, 279–300.
Sebestyény Sándor: Böszörményi László sajtópere. Havi Magyar Fórum, 2016/4., 67–80.
Szabó András (szerk.): Deák Ferenc emlékezete. Budapest, Akadémiai, 2003.
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Révész T. Mihály
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
