The freedom of the press in Hungary after the compromise of 1867
DOI:
https://doi.org/10.59851/imr.12.1.5Keywords:
press freedom, press regulation, press law, newspaper stampAbstract
March of 1848 brought the freedom of the press to Hungary. In Pest, with the help of the citizens, the ‘youth of March’ broke with the centuries-old tradition of censorship, and in Pozsony (the later Bratislava), the liberal nobles of the last Diet of Hungary passed a law, stating that „Everyone may freely publish and disseminate their thoughts through the press.” With the defeat of the War of Independence of 1848, freedom of opinion was out of reach of the nation’s best for a decade and a half. The reconciliation of Vienna and Pest, as well as of the Habsburg dynasty with the re-establishment of constitutionalism in 1867 meant the re-liberation of the press. In 1867, the law framed by Bertalan Szemere was re-enacted which also carried a symbolic message: the nation’s adherence to the ideas of Kossuth, Széchenyi, Deák and others. By liberating the press and, two years later, by reducing the financial burden on newspapers, Gyula Andrássy and his government demonstrated to the nation and the world their commitment to liberal ideas and institutions.
References
Bényei Miklós: Kiegyezés és sajtószabadság. Eötvös József kiadatlan beszédfogalmazványa. Könyv és Könyvtár 2008, 148–180.
Berzeviczy Albert: Horváth Boldizsár emlékezete. Budapest, Franklin, 1903.
Deák Ágnes: „A politika ne nyúlj hozzám-virág volt.” Sajtószabályozás a Schmerling-provizórium időszakában. Századok, 2013/3., 625–654.
Fenyvessy Ferenc: Közéletünk köréből. Pápa, 1881.
Galambos Sándor: A kiegyezés ellen. Böszörményi László harca eszményeiért. Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv, 1995, 195–204.
Greguss Ágost (szerk.): Az 1865-dik évi december 10-dikére hirdetett Országgyűlés Képviselőházának Naplója. Pest, Emich Gusztáv, 1867.
Greguss Ágost (szerk.): A 1865. decz. 10-dikére hirdetett Országgyűlés Főrendi Házának Naplója. Pest, Athenaeum, 1869.
Greguss Ágost (szerk.): Az 1869-dik évi april 20-dikára hirdetett Országgyűlés Képviselőházának naplója. Pest, Légrády Testvérek, 1869.
Hajnik Károly (szerk.): Az 1861. év april 2. Pesten egybegyűlt Országgyűlés képviselőházának Naplója. Pest, Landerer és Heckenast, 1861.
Hanák Péter: Magyarország a Monarchiában. Budapest, Gondolat, 1975.
Hoke, Rudolf: Österreichische und Deutsche Reschtsgeschichte, 2. Wien–Köln–Weimar, Böhlau, 1996.
Horváth Boldizsár: Emléktöredékek köz- és magánéletemből (szerk. Cieger András – Matolcsi Réka). Budapest, Gondolat, 2021.
Kajtár István: Egy hatalmi szimbólum kultúrtörténeti gyökerei – a sas. Jura, 1994/2., 11–17.
Károlyi Árpád: Az 1848-diki pozsonyi törvénycikkek az udvar előtt. Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1936.
Koltay András: Sajtó és jog 1848/49-ben. In Horváth Attila – Hajdú Gábor (szerk.): Magyar jogtörténeti tanulmányok – pályakezdő dolgozatok. Budapest, Neolife, 2004, 63–72.
Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai – magyar, angol és amerikai összehasonlításban. Budapest, Századvég, 2009.
Kónyi Manó (szerk.): Deák Ferencz beszédei, 1866–1867, IV., Budapest, Franklin Társulat, 1897.
Kozári Mónika: A dualizmus kora 1867–1914, Budapest, Kossuth, 2009.
Lázár Miklós: Sajtószabadság I–V. Pesti Napló, 1867. október 6., 1.; 1867. október 10., 2.; 1867. október 13., 1.; 1867. október 19., 1.; 1867. október 26.
Matlekovits Sándor: Magyarország államháztartásának története 1867–1893, I., Budapest, Magyar Királyi Államnyomda, 1894.
Matlekovits Sándor: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye, II. Budapest, Pesti Könyvnyomda-részvénytársaság, 1898.
Olechovski, Thomas: Die Entwicklung des Pressrechts in Östeirreich bis 1919. Bécs, Manzsche, 2004.
Perlaki Mihály: A sajtószabadság lényege és szüksége, mely a magyar országgyűlés figyelmébe ajánltatik. Kolozsvár, 1861.
Pölöskei Ferenc: Deák Ferenc a kiegyezési tárgyalások idején. Kisebbségkutatás, 2003/3., 524–535.
Pölöskei Ferenc: Deák Ferenc utolsó évei. Budapest, Éghajlat, 2004.
Ráth György: Az Országbírói Értekezlet a törvénykezés tárgyában. Pest, Landerer és Heckenast, 1861.
Révész T. Mihály: A „füstbement” tervezet, s ami utána következett. Az első magyar sajtótörvény kálváriája. In Balogh Judit et al. (szerk.): 65. Studia in honorem István Stipta. Budapest, KGRE Állam- és Jogtudományi Kar, 2017, 351–364.
Sarlós Béla: A sajtószabadság és eljárási biztosítékainak fő vonásai. In Csizmadia Andor – Pecze Ferenc (szerk.): Jogtörténeti tanulmányok II. A dualizmus korának állam- és jogtörténeti kérdései. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1968, 193–204.
Sarlós Béla: A kiegyezés magyarországi jogpolitikája. Századok, 1968/2., 965–990.
Sarlós Béla: Deák politikai felfogása és az Országbírói Értekezlet. In Baranyai György et al. (szerk.): Tanulmányok Deák Ferencről. Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 1976, 279–300.
Sebestyény Sándor: Böszörményi László sajtópere. Havi Magyar Fórum, 2016/4., 67–80.
Szabó András (szerk.): Deák Ferenc emlékezete. Budapest, Akadémiai, 2003.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2023 Révész T. Mihály
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
