A véleményszabadság büntetőjogi korlátozhatóságával kapcsolatos magyar alkotmánybírósági gyakorlat az emberi méltósághoz való joggal összefüggésben
A közéleti szólás alapjogi védelmének szempontjai a közszereplőktől a közügyekig
DOI:
https://doi.org/10.59851/imr.13.2.2Kulcsszavak:
véleménynyilvánítási szabadság, emberi méltósághoz való jog, becsületvédelem, közszereplő, közügy, rágalmazás, becsületsértésAbsztrakt
A véleménynyilvánítási szabadság az egyik legfontosabb alanyi alapjog, amelyet az Alkotmánybíróság a kezdetektől fogva kiemelt védelemben részesít. E jog ugyan nem korlátozhatatlan, de a jogalkotó a korlátozás során az általánosnál szigorúbb mércének kell hogy megfeleljen. Az egyik elsődleges korlátozási indok más személyek méltósághoz való joga lehet, ami a végső alapját adja egyrészt a „közösségek méltósága” védelmének is, másrészt megalapozza a tételes jogi korlátokat, így különösen a becsület és a jó hírnév polgári jogi és büntetőjogi védelmét. A személyiségvédelem legerősebb büntetőjogi eszköze a rágalmazás és a becsületsértés tényállása, ami különösen a közéleti véleménynyilvánítás eseteiben veti fel a két jog kollíziójának lehetőségét és az ütközés alkotmányjogi megítélésének szükségességét. Jelen tanulmány ezen alkotmányossági megítélés változását mutatja be a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában. Ennek során – a véleménynyilvánítási szabadság általános alkotmányossági aspektusainak ismertetését követően – végigveszi azt a fejlődési ívet, melynek során a közéleti szólást tevő személy alanyi helyzete helyett egyre inkább a szituáció megítélése, az objektív szempontok hangsúlyozása, az ügy közügy jellege kap szerepet.
Hivatkozások
Ádám Antal – Halmai Gábor: A véleményszabadság problémái az alkotmánybíráskodásban. Acta Humana 24., 1996, 3–24.
Balogh Éva: Alkotmánybíróság útvesztőben – széljegyzetek a magyar Alkotmánybíróság közszereplőkkel kapcsolatos közlések megítélésére vonatkozó legutóbbi döntéseihez. Fundamentum, 2018/2–3., 88–99.
Bárányos Bernadett: A becsület büntetőjogi védelme a közügyeket érintő megszólalások esetén. Büntető bíróságok az alapjogi követelmények és a dogmatika szorításában. Doktori értekezés, Budapest, ELTE, 2019.
Blutman László: Az Alkotmánybíróság és a szólásszabadság: mostohán a tényekkel. Közjogi Szemle, 2023/1., 1–10.
Blutman László: Burkolt tényközlések és tényalapú értékítéletek. Jogtudományi Közlöny, 2023/5., 213–224.
Darling, Keith A.: Flag Burning: Johnson, Eichman and Beyond. 3 Appalachian Journal of Law (2004).
Dry, Murray: Flag Burning and the Constitution. Supreme Court Review (1990) 69–103., https://doi.org/10.1086/scr.1990.3109656
Halmai Gábor: Hátramenetben az alapjogvédelem? Fundamentum, 2000/3., 74–78.
Hanák András: Szent szólásszabadság. Fundamentum, 2009/4., 56–63.
Karsai Krisztina (szerk.): Kommentár a Büntető törvénykönyvhöz. Budapest, CompLex, 2013.
Koltay András: Az önkényuralmi jelképek korlátozhatóságának kérdése – a Vajnai kontra Magyarország-ügy apropóján. Jogtudományi Közlöny, 2008/12., 803–807.
Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai. Budapest, Századvég, 2009.
Koltay András: 61. §. A véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága és a közérdekű adatok nyilvánossága. In Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kommentárja II. Budapest, Századvég, 2009, 2219–2303.
Koltay András: A Vajnai-ügy. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete a vörös csillag viselésének büntethetőségéről. Jogesetek Magyarázata, 2010/1., 77–82.
Koltay András – Szikora Tamás: Véleménynyilvánítási szabadság a választási kampányban. Alkotmánybírósági Szemle, 2022/1., 2–14.
Navratil Szonja: Valóban a bíróságok lennének a jogállamiság védőbástyái? Jogtudományi Közlöny, 2018/4., 190–201.
Orbán Endre: A (rendőr)képmás és kerete: az alkotmánybírósági határozatok helye a jogrendszerben. Jog – Állam – Politika, 2018/2., 41–58.
Sári János – Somody Bernadette: Alapjogok. Budapest, Osiris, 2008.
Smuk Péter: Az önkényuralmi rendszerek jelképei és a használatukat tiltó jogi szankciók rendszere. In Medias Res, 2019/2., 230–252.
Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Budapest, Osiris, 2001.
Somody Bernadette: A rendőrarcképmás-ügy mint az alapjogi ítélkezés próbája. Fundamentum, 2016/1., 103–112.
Szomora Zsolt: Az alkotmányos követelmények hivatkozási tipológiája becsületsértési és rágalmazási ügyekben hozott büntetőítéletekben. Jogtudományi Közlöny, 2014/10., 469–476.
Szomora Zsolt: 13/2014. (IV. 18.) AB határozat – közszereplők büntetőjogi becsületvédelme. In Gárdos-Orosz Fruzsina – Zakariás Kinga (szerk.): Az alkotmánybírósági gyakorlat. Az Alkotmánybíróság 100 elvi jelentőségű határozata 1990–2020 II. Budapest, Társadalomtudományi Kutatóközpont – HVG-ORAC, 2021, 327–347.
Tóth Gábor Attila: A szólástilalom közvetlen veszélye. Jogtudományi Közlöny, 2010/2., 83–89.
Tóth J. Zoltán: Az önkényuralmi jelképek használata mint a véleménynyilvánítási szabadság korlátja? A 4/2013. AB határozat előzményei, indokai és következményei, valamint az új Btk.-szabályozás pozitívumai és fogyatékosságai. Jogelméleti Szemle, 2013/2., 178–196.
Tóth J. Zoltán: A rágalmazás és becsületsértés a jogfilozófiai és jogbölcseleti gondolkodásban. In Koltay András – Török Bernát (szerk.): Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején 3. Budapest, Wolters Kluwer, 2016, 515–580.
Tóth J. Zoltán: Rendőrképmás: sajtószabadság és képmáshoz való jog a polgári jogi és az alapjogi jogosultságok keresztútján. Pro Futuro, 2017/2., 110–128., https://doi.org/10.26521/Profuturo/2017/2/4766
Tóth J. Zoltán: 13/2014. AB határozat. In Tóth J. Zoltán – Térey Vilmos: A „valódi” alkotmányjogi panasz. Budapest, HVG-ORAC, 2019, 139–148.
Török Bernát: A gyűlöletbeszéd tilalmának médiajogi mércéi. Jogtudományi Közlöny, 2013/2., 59–72.
Török Bernát: A bántó szavakról. In Medias Res, 2019/2., 253–273
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Tóth J. Zoltán
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
