The practice of the Hungarian Constitutional Court in relation to the collision between freedom of expression and the right to human dignity
Aspects of fundamental rights protection of public speech from public figures to public affairs
DOI:
https://doi.org/10.59851/imr.13.2.2Keywords:
freedom of expression, right to human dignity, protection of honour, public figures, public affairs, defamation, libelAbstract
Freedom of expression is one of the most important fundamental rights, which the Constitutional Court has protected from the beginning of its operation. Although this right is not unlimited, the legislator is subject to a stricter standard than the general measure when it comes to restrictions. One of the primary grounds for limitation may be the right to human dignity of others, which is the ultimate basis for the protection of the “dignity of communities” and also the ground for the protection of honour and reputation under civil and criminal law. The most powerful criminal law instruments for the protection of personality are the offences of defamation and libel, which, particularly in cases of public expression, raise the possibility of a collision between the two fundamental rights and the need to assess the constitutionality of the conflict. The present study reviews the changes in the constitutional assessment of this matter in the practice of the Hungarian Constitutional Court. In doing so, it presents the development of the process in which the importance of the subjective position of the person making a public statement is gradually replaced by the evaluation of the situation, i.e. whether the incriminated expression concerned public affairs or not.
References
Ádám Antal – Halmai Gábor: A véleményszabadság problémái az alkotmánybíráskodásban. Acta Humana 24., 1996, 3–24.
Balogh Éva: Alkotmánybíróság útvesztőben – széljegyzetek a magyar Alkotmánybíróság közszereplőkkel kapcsolatos közlések megítélésére vonatkozó legutóbbi döntéseihez. Fundamentum, 2018/2–3., 88–99.
Bárányos Bernadett: A becsület büntetőjogi védelme a közügyeket érintő megszólalások esetén. Büntető bíróságok az alapjogi követelmények és a dogmatika szorításában. Doktori értekezés, Budapest, ELTE, 2019.
Blutman László: Az Alkotmánybíróság és a szólásszabadság: mostohán a tényekkel. Közjogi Szemle, 2023/1., 1–10.
Blutman László: Burkolt tényközlések és tényalapú értékítéletek. Jogtudományi Közlöny, 2023/5., 213–224.
Darling, Keith A.: Flag Burning: Johnson, Eichman and Beyond. 3 Appalachian Journal of Law (2004).
Dry, Murray: Flag Burning and the Constitution. Supreme Court Review (1990) 69–103., https://doi.org/10.1086/scr.1990.3109656
Halmai Gábor: Hátramenetben az alapjogvédelem? Fundamentum, 2000/3., 74–78.
Hanák András: Szent szólásszabadság. Fundamentum, 2009/4., 56–63.
Karsai Krisztina (szerk.): Kommentár a Büntető törvénykönyvhöz. Budapest, CompLex, 2013.
Koltay András: Az önkényuralmi jelképek korlátozhatóságának kérdése – a Vajnai kontra Magyarország-ügy apropóján. Jogtudományi Közlöny, 2008/12., 803–807.
Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai. Budapest, Századvég, 2009.
Koltay András: 61. §. A véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága és a közérdekű adatok nyilvánossága. In Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kommentárja II. Budapest, Századvég, 2009, 2219–2303.
Koltay András: A Vajnai-ügy. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete a vörös csillag viselésének büntethetőségéről. Jogesetek Magyarázata, 2010/1., 77–82.
Koltay András – Szikora Tamás: Véleménynyilvánítási szabadság a választási kampányban. Alkotmánybírósági Szemle, 2022/1., 2–14.
Navratil Szonja: Valóban a bíróságok lennének a jogállamiság védőbástyái? Jogtudományi Közlöny, 2018/4., 190–201.
Orbán Endre: A (rendőr)képmás és kerete: az alkotmánybírósági határozatok helye a jogrendszerben. Jog – Állam – Politika, 2018/2., 41–58.
Sári János – Somody Bernadette: Alapjogok. Budapest, Osiris, 2008.
Smuk Péter: Az önkényuralmi rendszerek jelképei és a használatukat tiltó jogi szankciók rendszere. In Medias Res, 2019/2., 230–252.
Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Budapest, Osiris, 2001.
Somody Bernadette: A rendőrarcképmás-ügy mint az alapjogi ítélkezés próbája. Fundamentum, 2016/1., 103–112.
Szomora Zsolt: Az alkotmányos követelmények hivatkozási tipológiája becsületsértési és rágalmazási ügyekben hozott büntetőítéletekben. Jogtudományi Közlöny, 2014/10., 469–476.
Szomora Zsolt: 13/2014. (IV. 18.) AB határozat – közszereplők büntetőjogi becsületvédelme. In Gárdos-Orosz Fruzsina – Zakariás Kinga (szerk.): Az alkotmánybírósági gyakorlat. Az Alkotmánybíróság 100 elvi jelentőségű határozata 1990–2020 II. Budapest, Társadalomtudományi Kutatóközpont – HVG-ORAC, 2021, 327–347.
Tóth Gábor Attila: A szólástilalom közvetlen veszélye. Jogtudományi Közlöny, 2010/2., 83–89.
Tóth J. Zoltán: Az önkényuralmi jelképek használata mint a véleménynyilvánítási szabadság korlátja? A 4/2013. AB határozat előzményei, indokai és következményei, valamint az új Btk.-szabályozás pozitívumai és fogyatékosságai. Jogelméleti Szemle, 2013/2., 178–196.
Tóth J. Zoltán: A rágalmazás és becsületsértés a jogfilozófiai és jogbölcseleti gondolkodásban. In Koltay András – Török Bernát (szerk.): Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején 3. Budapest, Wolters Kluwer, 2016, 515–580.
Tóth J. Zoltán: Rendőrképmás: sajtószabadság és képmáshoz való jog a polgári jogi és az alapjogi jogosultságok keresztútján. Pro Futuro, 2017/2., 110–128., https://doi.org/10.26521/Profuturo/2017/2/4766
Tóth J. Zoltán: 13/2014. AB határozat. In Tóth J. Zoltán – Térey Vilmos: A „valódi” alkotmányjogi panasz. Budapest, HVG-ORAC, 2019, 139–148.
Török Bernát: A gyűlöletbeszéd tilalmának médiajogi mércéi. Jogtudományi Közlöny, 2013/2., 59–72.
Török Bernát: A bántó szavakról. In Medias Res, 2019/2., 253–273
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2024 Zoltan Tóth J.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
