A bűncselekmény helyszíne: az internet

Bizonyítási és eljárási nehézségek az interneten elkövetett bűncselekmények kapcsán

Szerzők

  • Békés Ádám Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar https://orcid.org/0009-0004-6460-3684
  • Gépész Tamás Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar

DOI:

https://doi.org/10.59851/imr.13.1.6

Kulcsszavak:

kiberbűnözés, internet, büntetőeljárás, nemzetközi bűnügyi együttműködés

Absztrakt

A jelen tanulmány célja, hogy a kiberbűnözéshez, különösen az interneten elkövetett bűncselekményekhez kapcsolódó rövid bevezetést, általános kérdésfeltevéseket követően büntetőeljárás-jogi fókusszal mutassa be a jelenlegi magyar szabályozás és jogalkalmazási gyakorlat anomáliáit. A tanulmány törekszik a témáról átfogó és gyakorlatorientált képet adni a kibertérben az interneten elkövetett bűncselekményekhez kapcsolódó esetleges nemzeti nyomozás általános és konkrét problémáinak, nehézségeinek bemutatásával, kitérve a nemzetközi bűnügyi együttműködés kapcsán felmerülő kérdésekre is. A felvázolt problématérkép alapján a gyakorlat számára is hasznosítható következtetésekkel és azok alapján – legalább az általánosság szintjén – jövőbeli megoldási javaslatokkal zárul a tanulmány. A hatékonyabb büntetőjogi fellépés érdekében a klasszikus büntetőjogi gondolkodáshoz és jogalkalmazáshoz képest egyfajta paradigmaváltás iránti igényt fogalmaz meg a digitális térben, különösen az interneten elkövetett bűncselekményekre vonatkozóan.

Hivatkozások

Ambrus István: Miskolczi Barna – Szathmáry Zoltán: Büntetőjogi kérdések az információk korában (Recenzió). Állam- és Jogtudomány, 2022/3., 107–135., https://doi.org/10.51783/ajt.2022.3.05 DOI: https://doi.org/10.51783/ajt.2022.3.05

Biró Marcell: Digitális biztonságunkat erősíti a Kiberkoalíció. Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, 2023. május 31., https://bit.ly/4bAGbHK.

Chertoff, Michael: A Public Policy Perspective of the Dark Web. 2 Journal of Cyber Policy (2017) 26–38., https://doi.org/10.1080/23738871.2017.1298643 DOI: https://doi.org/10.1080/23738871.2017.1298643

Clough, Jonathan: Principles of Cybercrime. Cambridge, Cambridge University Press, 2015., https://doi.org/10.1017/CBO9781139540803 DOI: https://doi.org/10.1017/CBO9781139540803

Dornfeld László: A kibertérben elkövetett bűncselekményekkel összefüggésben alkalmazható kényszerintézkedések. Belügyi Szemle, 2018/2., 115–135., https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.2.8 DOI: https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.2.8

Dornfeld László: A közvetítő szolgáltatók felelőssége az internetes tartalmakért. Kriminológiai Közlemények 78. (2018) 101–117.

Frosio, Giancarlo: Why Keep a Dog and Bark Yourself? From Intermediary Liability to Responsibility. 26(1) Oxford International Journal of Law and Information Technology (2018) 1–33., https://doi.org/10.1093/ijlit/eax021 DOI: https://doi.org/10.1093/ijlit/eax021

Gaiderné Hartmann Tímea: Elektronikus adatok ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tétele – egy új intézmény első évei. Magyar Jog, 2015/2., 106–115.

Grabosky, Peter N.: Virtual Criminality: Old Wine in New Bottles? 10(2) Social and Legal Studies (2001) 243–249., https://doi.org/10.1177/a017405 DOI: https://doi.org/10.1177/a017405

Gyömbér Béla: Így működik az állami internetcenzúra Magyarországon. Jogalappal, 2017. június 4., https://bit.ly/3wrsuMx.

Hunton, Paul: The Growing Phenomenon of Crime and the Internet: A Cybercrime Execution and Analysis Model. 25 Computer Law & Security Review (2009) 528–535., https://doi.org/10.1016/j.clsr.2009.09.005 DOI: https://doi.org/10.1016/j.clsr.2009.09.005

Klein Tamás: Az online diskurzusok egyes szabályozási kérdései. In Klein Tamás (szerk.): Tanulmányok a technológia- és cyberjog néhány aktuális kérdéséről. Budapest, Médiatudományi Intézet, 2018, 11–40.

Klotz Péter: Hatásos, arányos és visszatartó? Avagy a jogi személlyel szemben alkalmazott büntetőjogi intézkedések Magyarországon. In Koltay András – Gellér Balázs (szerk.): Jó kormányzás és büntetőjog. Ünnepi tanulmányok Kis Norbert egyetemi tanár 50. születésnapjára. Budapest, Ludovika, 2022, 349–364.

Koltay András: Az újmédia kapuőreinek hatása a médiaszabályozásra. In Gellén Klára (szerk.): Jog, innováció, versenyképesség. Budapest, Wolters Kluwer, 2017, 99–124.

Kranenbarg, Marleen Weulen: Cyber-Offenders Versus Traditional Offenders: An Empicial Comparison. Doktori értekezés, Amsterdam, Vrije Universiteit, 2018, https://bit.ly/4bAEr1a.

Lakatos Alexandra Anna: Az informatikai bűncselekmények és a bitcoin. Belügyi Szemle, 2017/1., 22–44.

Lendvai Gergely: A Facebook Ellenőrző Bizottság működése és bíráskodása a gyűlöletbeszéd kontextusában. In Medias Res, 2024/1., 195–221., https://doi.org/10.59851/imr.13.1.11 DOI: https://doi.org/10.59851/imr.13.1.11

Miskolczi Barna – Szathmáry Zoltán: Büntetőjogi kérdések az információk korában. Mesterséges intelligencia, big data, profilozás. Budapest, HVG-ORAC, 2018.

Nádori Péter: Úton a tömeges internetes szólás jogi megítélésének új megközelítése felé – a strasbourgi Nagykamara ítélete a Delfi-ügyben. In Medias Res, 2019/2., 343–366.

Nagy Richárd: A kibertérben elkövetett vagyon elleni bűncselekmények nyomozásának egyes kérdései. Belügyi Szemle, 2018/7–8., 83–95., https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.7-8.6 DOI: https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.7-8.6

Nagy Zoltán András: A joghatóság problémája a kiberbűncselekmények nyomozásában. In Homoki-Nagy Mária et al. (szerk.): Ünnepi kötet dr. Nagy Ferenc egyetemi tanár 70. születésnapjára. Szeged, SZTE ÁJK, 2018, 755–767.

Parti Katalin: Tiltott pornográf felvétellel visszaélés az interneten – az empirikus kutatás adatai. In Virág György (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok 44. Budapest, OKRI, 2007, 89–110.

Peszleg Tibor: A digitális bizonyítási eszközök megszerzésének elvei és gyakorlati érvényesítésük. Ügyészek Lapja, 2010/2., 23–31.

Phillips, Kirsty et al.: Conceptualizing Cybercrime: Definitions, Typologies and Taxonomies. 2 Forensic Sciences (2022) 379–398., https://doi.org/10.3390/forensicsci2020028 DOI: https://doi.org/10.3390/forensicsci2020028

Shillito, Matthew Robert: Untangling the “Dark Web”: An Emerging Technological Challenge for the Criminal Law. 28(2) Information & Communications Technology Law (2019) 186–207., https://doi.org/10.1080/13600834.2019.1623449 DOI: https://doi.org/10.1080/13600834.2019.1623449

Sorbán Kinga: Az internetes közvetítő szolgáltatók szerepe és felelőssége az informatikai bűncselekmények nyomozásában. Doktori értekezés, Budapest, ELTE, 2021.

Szathmáry Zoltán: Az elektronikus pénz és a bitcoin biztosítása a büntetőeljárásban. Magyar Jog, 2015/11., 639–647.

Szongoth Richárd – Vetter Dániel: Nemzetközi bűnügyi együttműködés a kiberbűnözés területén. Belügyi Szemle, 2018/7–8., 7–21., https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.7-8.1 DOI: https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.7-8.1

Tóth Dávid – Gáspár Zsolt: Nemzetközi bűnügyi együttműködéssel összefüggő nehézségek a kiberbűnözés területén. Büntetőjogi Szemle, 2020/2., 140–150.

Tóth Mihály: Alkothatók-e az informatikai bűnözés változatos formáit lefedni képes büntetőjogi tényállások? In Gál István (szerk.): Informatika és büntetőjog. Pécs, PTE ÁJK, 2006, 180–188.

Trócsányi Sára: Első oldal. Infokommunikáció és Jog, 2009/3., 65.

Vadász Viktor: A számítógép demisztifikálása. Ügyészek Lapja, 2010/2., 13–21.

Wang, Shiuh-Jeng: Measures of Retaining Digital Evidence to Prosecute Computer-Based Cyber-Crimes. 29(2) Computer Standards & Interfaces (2007) 216–223., https://doi.org/10.1016/j.csi.2006.03.008 DOI: https://doi.org/10.1016/j.csi.2006.03.008

##submission.downloads##

Megjelent

2024-07-02

Hogyan kell idézni

Békés, Ádám, & Gépész, T. (2024). A bűncselekmény helyszíne: az internet: Bizonyítási és eljárási nehézségek az interneten elkövetett bűncselekmények kapcsán. In Medias Res, 13(1), 112–137. https://doi.org/10.59851/imr.13.1.6

Folyóirat szám

Rovat

Fórum