A közügyet érintő, objektíve becsület csorbítására alkalmas megnyilvánulások büntetendőségének megítélése
Különös tekintettel a sértési célzat értékelésére
DOI:
https://doi.org/10.59851/imr.13.2.7Kulcsszavak:
rágalmazás, becsületsértés, a véleménynyilvánítás szabadsága, közügy, becsületAbsztrakt
A közügyet érintő megnyilvánulások büntetőjogi megítélése az alkotmányos forradalmat követően jelentősen átalakult hazánkban. A 36/1994. (VI. 24.) AB határozat a rágalmazás és becsületsértés védett jogi tárgyát megváltoztatta, az alapjogi követelményeket a közéleti kérdések kapcsán a két bűncselkemény vizsgálatának körébe vonta, mindazonáltal a tényállásszerűségben és a védett jogi tárgyban megjelenő eltérő becsületfogalmat meginkább eltávolította egymástól. Az elmúlt egy évtized kúriai gyakorlata ezen kettősséget következetesen követte, azonban a Kúria Bfv.378/2022/8. számú határozata felveti a változás lehetőségét. A joggyakorlatot áttekintve kérdésessé vált, hogy valóban érvényesül-e valamennyi alapjogi követelmény. A joggyakorlat két fő alapjogi érintettségű kérdése a sértési célzat megítélése és a tényközlések esetén alkalmazott eredménytelen valóság bizonyítása. Miként értékelik ugyanis a büntető bíróságok a sértési célzattal kifejtett véleménynyilvánításokat? Elegendőnek tekinthető a büntetőjogi felelősség megállapításához közügyet érintő tényközlések esetén a valóság bizonyításának sikertelensége? A cikk ezen véleménynyilvánítás szabadságát érintő kérdéseket taglalja.
Hivatkozások
Bárányos Bernadett: A becsület büntetőjogi védelme a közügyeket érintő megszólalások esetén. Büntetőbíróságok az alapjogi követelmények és a dogmatika szorításában. Doktori értekezés, Budapest, ELTE, 2019, https://bit.ly/498h0MO.
Koltay András: A közügyek vitáinak szabadsága és a személyiségi jogok védelme. Pázmány Law Working Papers, 2019/4., 1–23.
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Gyulay Dániel
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.