A közügyet érintő, objektíve becsület csorbítására alkalmas megnyilvánulások büntetendőségének megítélése

Különös tekintettel a sértési célzat értékelésére

Absztrakt

A közügyet érintő megnyilvánulások büntetőjogi megítélése az alkotmányos forradalmat követően jelentősen átalakult hazánkban. A 36/1994. (VI. 24.) AB határozat a rágalmazás és becsületsértés védett jogi tárgyát megváltoztatta, az alapjogi követelményeket a közéleti kérdések kapcsán a két bűncselkemény vizsgálatának körébe vonta, mindazonáltal a tényállásszerűségben és a védett jogi tárgyban megjelenő eltérő becsületfogalmat meginkább eltávolította egymástól. Az elmúlt egy évtized kúriai gyakorlata ezen kettősséget következetesen követte, azonban a Kúria Bfv.378/2022/8. számú határozata felveti a változás lehetőségét. A joggyakorlatot áttekintve kérdésessé vált, hogy valóban érvényesül-e valamennyi alapjogi követelmény. A joggyakorlat két fő alapjogi érintettségű kérdése a sértési célzat megítélése és a tényközlések esetén alkalmazott eredménytelen valóság bizonyítása. Miként értékelik ugyanis a büntető bíróságok a sértési célzattal kifejtett véleménynyilvánításokat? Elegendőnek tekinthető a büntetőjogi felelősség megállapításához közügyet érintő tényközlések esetén a valóság bizonyításának sikertelensége? A cikk ezen véleménynyilvánítás szabadságát érintő kérdéseket taglalja.