Az online dezinformáció jogi kezelésének nemzetközi mintái az internet és az online média szabályozásában

Szerzők

  • Vikman László Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar

DOI:

https://doi.org/10.59851/imr.13.2.13

Kulcsszavak:

dezinformáció, fake news, internetszabályozás, médiaigazgatás, közösségi média, a véleménynyilvánítás szabadsága

Absztrakt

A tanulmány célja áttekintést adni a dezinformáció elleni fellépési lehetőségekről az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete néhány kezdeményezésének és három EU-n kívül ország – a beavatkozás mértékében eltérő – szakpolitikai megközelítésének példáin keresztül. A véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága mint alapvető jog érvényesülése, az online médiumok mint gazdasági vállalkozások nagyrészt önszabályozó tartalomszűrése vagy a tartalomért viselt korlátozott felelőssége, valamint az online dezinformáció esetleges célpontjai, sértettjei érdekeinek kiegyensúlyozásakor az állami szabályozó komoly dilemmákkal szembesül. Fenntartható megoldást nemzetközi egyezmények, nemzeti szabályozási keretek, az online média- és sajtószabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága mátrixában lehet megtalálni, úgy, hogy abban felelősséget vállal az állam mellett a média- és a techszektor, valamint a tartalomfogyasztó állampolgár is.

Hivatkozások

Bay, Sebastian: Countering Hybrid Threats to Elections: From Updating Legislation to Establishing Collaboration Networks. Hybrid CoE Research Report 12, Helsinki, Hybrid COE, 2024, https://bit.ly/3D2CMW0

Bertalan Dávid: A hibrid hadviselés és az álhírek néhány összefüggése. Felderítő Szemle, 2019/3., 23–38.

Bontcheva, Kalina – Posetti, Julie (szerk.): Balancing Act: Countering Digital Disinformation while Respecting Freedom of Expression. International Telecommunication Union, Geneva, 2020, https://bit.ly/3ZuKOzS.

Dobák Imre: A dezinformáció – napjaink kiemelt kihívása. Katonai Jogi és Hadijogi Szemle, 2020/1., 93–124.

Dragomir, Marius – Rúas-Araújo, José – Horowitz, Minni: Beyond Online Disinformation: Assessing National Information Resilience in Four European Countries. 11(1) Humanities and Social Sciences Communications (2024), https://doi.org/10.1057/s41599-024-02605-5

Falyuna Nóra: Az online dezinformáció és hatásai – a dezinformációs hálózatok kialakulásának bemutatása a tudományos dezinformáció és az államtagadó összeesküvéselméletek kapcsolatán keresztül. In Medias Res, 2024/1., 42–74., https://doi.org/10.59851/imr.13.1.3

Farkas Ádám – Kelemen Roland: Nemzeti biztonság és kibertér. Budapest, Médiatudományi Intézet, 2023.

Gosztonyi Gergely – Lendvai Gergely: Deepfake és dezinformáció. Mit tehet a jog a mélyhamisítással készített álhírek ellen? Médiakutató, 2024/1., 41–49., https://doi.org/10.55395/MK.2024.1.3

Hassain, Jon: Disinformation in Democracies: Improving Societal Resilience to Disinformation. Riga. NATO StratCom COE, 2022, https://bit.ly/3ZfmuR8.

Héregi Erika: Információs műveletek mint a hibrid hadviselés eszközei. Felderítő Szemle, 2019/3., 187–202.

Ináncsi Mátyás: Közösségi média és dezinformáció. Military and Intelligence Cybersecurity Research Paper, 2023/7., 1–17.

Kelemen Roland: Radikalizálás, dezinformálás és tömegpszichózis modern köntösben: a hibrid konfliktus kibertérben. Jog – Állam – Politika, 2021/3., 71–85.

Kiss Máté Attila: Álhírek bűvöletében – a dezinformációk elleni fellépés kilátásai. Nemzetbiztonsági Szemle, 2021/2., 20–28., https://doi.org/10.32561/nsz.2021.2.2

Lukács Bence: Dezinformációs támadások társadalmi hatásai, lehetséges ellenintézkedések azonosítása. Katonai Jogi és Hadijogi Szemle, 2023/3–4., 52–64.

Mezei Kitti – Szentgáli-Tóth Boldizsár: Az online platformok használatában rejlő veszélyek: a dezinformáció és a kibertámadások jogi kockázatai. In Chronowski Nóra – Szentgáli-Tóth Boldizsár – Szilágyi Emese: Demokrácia-dilemmák – alkotmányjogi elemzések a demokráciaelv értelméséről az Európai Unióban és Magyarországon. Budapest, ELTE Eötvös, 2022, 241–261.

Ó Fathaigh, Ronan – Helberger, Natali – Appelman, Naomi: The Perils of Legally Defining Disinformation. 10(4) Internet Policy Review (2021), https://doi.org/10.14763/2021.4.1584

Pénzváltó Nikolett: Dezinformáció és külső információs befolyás Törökországban. Stratégiai Védelmi Kutatóintézet Elemzések, 2019, https://bit.ly/3Bh3Xfg.

Rikhter, Andrey: International Law and Policy on Disinformation in the Context of Freedom of the Media. Wien, OSCE, 2021.

Selján Péter: A jelen kiberbiztonsági fenyegetései és a jövő kihívásai – a nemzetállami aktorok tevékenysége és a dezinformációk terjedése. Nemzet és Biztonság, 2021/4., 41–65., https://doi.org/10.32576/nb.2021.4.2

##submission.downloads##

Megjelent

2024-12-16

Hogyan kell idézni

Vikman, L. (2024). Az online dezinformáció jogi kezelésének nemzetközi mintái az internet és az online média szabályozásában. In Medias Res, 13(2), 198–212. https://doi.org/10.59851/imr.13.2.13

Folyóirat szám

Rovat

Fórum