A hamis hírek alkotmányos helyzete és szerepe a demokratikus nyilvánosság befolyásolásában

Absztrakt

Hamis hír (főnév): hamis eseményekről szóló tudósítás, amelyet weboldalon írnak és olvasnak. Az Oxford Dictinary meghatározása kellően szűkszavú és lényegre törő, ez a rövidke szóösszetétel azonban számtalan alkotmányos és médiajogi problémát foglal magában. A hamis hírek kérdése szorosan összefügg a politikával, a médiával, a közösségi oldalakkal, de napjainkra már magának az alkotmányos demokráciának is meghatározó kérdése lett. A hamis hír, a valótlan tényállítás önmagában nem esik a szólásszabadág alkotmányos elvei által védett szólás keretein kívül, azonban a demokratikus folyamatokra gyakorolt negatív hatása vitathatatlan. Bár túlzás lenne azt állítani, hogy egy-egy online dezinformációs kampány képes lenne eldönteni választásokat, az már most világosan látszik, hogy amennyiben nem születik megfelelő megoldás a probléma kezelésére, a tényszerű információkon alapuló, demokratikus közvélemény kialakulását elősegítő közéleti viták szinte ellehetetlenülnek. Jelen tanulmány a hamis hírek demokratikus nyilvánosságra gyakorolt hatásait vizsgálja, főként a szólásszabadság és a közösségi oldalak tükrében. Bemutatásra kerül a hamis hírek kialakulása és a közösségi média felerősítő hatása, a valótlan tényállítások alkotmányos védelme a közéleti vitákban, valamint a hamis hírek visszaszorítására tett kísérletek.