A fotóművészeti alkotások szerzői jogi sajátosságai és az internetes felhasználás nehézségei
DOI:
https://doi.org/10.59851/imr.13.2.10Kulcsszavak:
szerzői jog, internetes felhasználások, nyilvánossághoz közvetítés, fotók szerzői jogi védelmeAbsztrakt
Okkal mondhatjuk, hogy a fotózás mindennapi életünk szerves részévé vált, hiszen aligha telik el úgy nap, hogy ne örökítenénk meg egy-egy mozzanatot: reggeli szelfi indulás előtt, a szépen megkomponált ebédünk, délutáni kávézás a kollégákkal, egy jól elkapott pillanat házi kedvencünkről, vacsora a családdal vagy a barátokkal – és a sort a végtelenségig lehetne folytatni. A technikai fejlődés lehetővé tette, hogy ne csak a fotó készítője gyönyörködhessen fényképeiben, hanem egy kattintással másodpercek alatt több száz vagy akár több ezer ember számára hozzáférhetővé váljon az adott „alkotás”. A probléma a közzététel gomb megnyomásával kezdődik, hiszen onnantól elveszítjük az irányítást afelett, hogy mi történik a fényképünkkel, mivel nem tudhatjuk, milyen oldalakon bukkan fel, kik töltik le vagy milyen formában használják tovább. Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan jutott el a technikai fejlődés a camera obscurától a dagerro- és a talbotípiákon át a digitális fényképezőgépekig. Ezt követően ismertetjük a fotográfia művészetté válásának nehézségeit és hazai szerzői jogi szabályozását, különös tekintettel az egyéni, eredeti jellegre. Végezetül megvizsgáljuk, miként alakul a fotó élete a vaku villanása után, vagyis mik a – különösen az internetes – felhasználás sajátosságai. E körben kiemelt figyelmet szentelünk a nyilvánossághoz közvetítésnek, amit főként az Európai Unió Bíróságának esetjogán keresztül értelmezünk.
Hivatkozások
Bene Zoltánné Pusztai Virág: Médiaelmélet. Szeged, Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2015.
Emerson, Peter Henry: Naturalistic Photography for Students of The Art. London, Sampson Low, Marston, Searle & Rivington, 1889.
Faludi Gábor: Alapjogok metszéspontja a szerzőijog-sértések körében. Közjogi Szemle, 2017/2., 42–55.
Faludi Gábor: A nyilvánossághoz közvetítési jog uniós bírói gyakorlata – megoldások és ellentmondások. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/1., 7–35.
Ferge Zsigmond: A művek nyilvánossághoz közvetítésének újabb kérdése az európai bíróság Vg Bild‑Kunst kontra Stiftung Preussischer Kulturbesitz-ügyben hozott ítélete kapcsán. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2021/6., 65–80.
Grad-Gyenge Anikó: A jogsértésért való felelősség vagy a nyilvánossághoz közvetítési jog új határai. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2017/5., 7–14.
Grad-Gyenge Anikó: A mesterséges intelligencia által generált tartalmak értelmezésének lehetőségei a szerzői jog útján 2. Magyar Jog, 2023/6., 337–345.
Grad-Gyenge Anikó – Timár Adrienn: Képzőművészet szerzői jogi lencsén át. Budapest, MMA MMK, 2022.
Gubicz Flóra Anna: Fényképek az interneten, avagy a fényképek a világhálón való megjelenéséhez köthető szerzői jogi problémák. Infokommunikáció és Jog, 2017, különszám, 17–24.
Gubicz Flóra Anna: Fortepan-ügy – ugyan ki a jogosultja az archivált képeknek? Copy21. Szerzői jog a XXI. században blog, 2023. április 16., https://bit.ly/3ARHoOn.
Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Budapest, Wolters Kluwer, 2020.
Harkai István: Az internet hatása a többszörözési és a nyilvánossághoz közvetítési jogra. Doktori értekezés, Szeged, Szegedi Tudományegyetem, 2020.
Hockney, David – Gayford, Martin: A képek története. A barlangtól a monitorig (ford. Sepsi László). Budapest, Scolar, 2021, 8.
Hristov, Kalin: Artificial Intelligence and Copyright Dilemma. 57(3) IDEA: The IP Law Review (2017) 431–455.
Kiss Zoltán Károly: A vizuális művészetek és a jog 2. Az építészet, a fotóművészet és az alkalmazott művészet jogi szabályozása. Budapest, Médiatudományi Intézet, 2021.
Kiss Zoltán Károly – Kiss Dóra Bernadett: A vizuális művészetek és a jog 1. A képzőművészet szabályozása. Budapest, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, 2019.
Miernicki, Martin – Ng, Irene: Artificial Intelligence and Moral Rights. 36(1) AI & Society (2021) 319–329., https://doi.org/10.1007/s00146-020-01027-6
Necz Dániel: A mesterséges intelligencia hatása a szerzői jogra. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2018/6., 51–76.
Novák László: Grafikai sokszorosító művészetek. Budapest, Novák László, 1925.
Pogácsás Anett: Az alkotó ember személyiségvédelmének sajátos szerzői jogi kérdései. In Görög Márta – Menyhárd Attila – Koltay András (szerk.): A személyiség és védelme. Az Alaptörvény VI. cikkelyének érvényesülése a magyar jogrendszeren belül. Budapest, ELTE, 2017, 235–251.
Polčák, Radim: Territoriality of Copyright Law. In Petr Szczepanik et al. (szerk.): Digital Peripheries: The Online Circulation of Audiovisual Content from the Small Market Perspective. Cham, Springer Open, 2020., https://doi.org/10.1007/978-3-030-44850-9_4
Prém Kata Zsófia: A fotóművészeti alkotások egyes szerzői jogi sajátosságai. In Jámborné Róth Erika (szerk.): Doktoranduszok fóruma. Miskolc, Miskolci Egyetem, 2022.
Püski Levente – Barta Róbert – Gyarmati György: Magyarország a XX. században, III. Kultúra, művészet, sport és szórakozás. Szekszárd, Babits, 2000.
Sápi Edit: Innovatív megoldások a szerzői jogban. In Certicky Mário (szerk.): Innovatív magánjogi megoldások a társadalmi-gazdasági haladás szolgálatában. Szeged, Magánjogot Oktatók Egyesülete, 2020, 137–142.
Solomon-Godeau, Abigail: The Legs of the Countess. 39 October (1986) 65–108., https://doi.org/10.2307/778313
Stefán Ibolya: A mesterséges intelligencia jogi szabályozásának egyes kérdései. Miskolci Jogi Szemle, 2020/3., 184–191.
Szilágyi Gábor: A fotóművészet története. A fényrajztól a holográfiáig. Budapest, Képzőművészeti Alap, 1982.
Szilágyi Sándor: A digitális állókép és a fotográfia. Balkon, 2013/3., 10–15.
Szinger András: Az eredetiség küszöbe. Jogtudományi Közlöny, 2005/3., 117–125.
Tasnádi Kata: Sajtó és fotó a sajtófotó előtt. A nyomtatott fotók megjelenése a magyar képeslapokban az 1880-as években. Médiakutató, 2014/4., 35–48.
Tattay Levente: A szerzők vagyoni jogai. Közjegyzők Közlönye, 2001/5., 3–11.
Tóth István: Tények, emlékek. Tóth István fotóművészről. Kecskemét, k. n., 1993.
Veréb Viola: Szerzői jogi lehetőségek és korlátok – a fényképezőgép lencséjén keresztül. Fotóművészet, 2011/3., 84–85.
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Sápi Edit, Prém Kata Zsófia
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.