A fotóművészeti alkotások szerzői jogi sajátosságai és az internetes felhasználás nehézségei

Absztrakt

Okkal mondhatjuk, hogy a fotózás mindennapi életünk szerves részévé vált, hiszen aligha telik el úgy nap, hogy ne örökítenénk meg egy-egy mozzanatot: reggeli szelfi indulás előtt, a szépen megkomponált ebédünk, délutáni kávézás a kollégákkal, egy jól elkapott pillanat házi kedvencünkről, vacsora a családdal vagy a barátokkal – és a sort a végtelenségig lehetne folytatni. A technikai fejlődés lehetővé tette, hogy ne csak a fotó készítője gyönyörködhessen fényképeiben, hanem egy kattintással másodpercek alatt több száz vagy akár több ezer ember számára hozzáférhetővé váljon az adott „alkotás”. A probléma a közzététel gomb megnyomásával kezdődik, hiszen onnantól elveszítjük az irányítást afelett, hogy mi történik a fényképünkkel, mivel nem tudhatjuk, milyen oldalakon bukkan fel, kik töltik le vagy milyen formában használják tovább. Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan jutott el a technikai fejlődés a camera obscurától a dagerro- és a talbotípiákon át a digitális fényképezőgépekig. Ezt követően ismertetjük a fotográfia művészetté válásának nehézségeit és hazai szerzői jogi szabályozását, különös tekintettel az egyéni, eredeti jellegre. Végezetül megvizsgáljuk, miként alakul a fotó élete a vaku villanása után, vagyis mik a – különösen az internetes – felhasználás sajátosságai. E körben kiemelt figyelmet szentelünk a nyilvánossághoz közvetítésnek, amit főként az Európai Unió Bíróságának esetjogán keresztül értelmezünk.