Jurisprudential Situation Picture of the Facts of Scaremongering
The Practical Inapplicability of a Symbolic Criminal Law Situation
DOI:
https://doi.org/10.59851/imr.12.1.9Keywords:
freedom of expression, scaremongering, legal practiceAbstract
The coronavirus epidemic posed a huge challenge, which also affected the creation of criminal legislation. As a result of the epidemic situation untrue statements related to the coronavirus proliferated, which the legislator also had to respond: the facts of scaremongering were also amended. The amendment of the facts was surrounded by great controversy, as critics saw it as a disproportionate restriction of freedom of speech. As a result of the amendment, the number of criminal proceedings initiated for scaremongering has increased. On the basis of the research permit of the Office of the Prosecutor General, I examined the case files of 50 proceedings initiated for scaremongering because we could not talk about legal practice developed until 2020. In this article I will show whether the investigating authorities took into account the temporal scope, as well as what are the factual elements that caused interpretation and application difficulties in practice.
References
Angyal Pál: A becsület védelméről szóló 1914:XLI. T.-cikk. Budapest, Athenaeum, 1928.
Bencze Mátyás – Győry Csaba: Hírek szárnyán: a rémhírterjesztés bűncselekménye és a jogbiztonság. Magyar Tudomány, 2021/5., 614–624. https://doi.org/10.1556/2065.182.2021.5.5
Borbíró Andrea: „Three Strikes and You’re Out” Magyarországon – kriminálpolitikai racionalitás vagy szimbolikus jogalkotás? Acta ELTE 45, 2008, 165–179.
Botos Mihály Bálint: A közösség elleni uszítás jogi tárgyáról. Iustum Aequum Salutare, 2022/4., 27–41.
Drinóczi Tímea: Az Alkotmánybíróság határozata a különleges jogrend idején megvalósuló rémhírterjesztésről. A szólásszabadság tartalma különleges jogrendben. Jogesetek Magyarázata, 2021/1., 3–13.
Filó Mihály: Jogpolitika és valóság: az uzsora a büntetőjog-elmélet tükrében. In Filó Mihály (szerk.): Tanulmányok az uzsoráról. Budapest, ELTE, 2016, 329–335.
Gönczöl Katalin: A punitiv kriminálpolitika és a büntető populizmus – egymást fedő fogalmak? Jogtudományi Közlöny, 2014/11., 538–544.
Hassemer, Winfried: Symbolisches Strafrecht und Rechtsgüterschutz. Neue Zeitschrift für Strafrecht, 1989/12., 553–559.
Hassemer, Winfried: Kennzeichen und Krisen des modernen Strafrechts. Zeitschrift für Rechtspolitik, 1992/10., 378–383.
Hefendehl, Roland: Kollektive Rechtsgüter im Strafrecht. Köln, C. Heymanns, 2002.
Hornyák Szabolcs: A köznyugalom elleni bűncselekmények. Doktori értekezés, Pécs, PTE, 2010.
Koltay András: A hazugságok alkotmányos védelme? Álhírek, szólásszabadság és demokratikus eljárások. Jogtudományi Közlöny, 2020/7–8., 302–313.
Koltay András: A rémhírterjesztés büntethetőségének alkotmányosságáról. In Medias Res, 2020/2., 322–338.
Mezőlaki Erik: XXXII. fejezet. A köznyugalom elleni bűncselekmények. In Karsai Krisztina (szerk.): Nagykommentár a Büntető törvénykönyvhöz. Budapest, Wolters Kluwer, 2022, 691–711.
Nagy Ferenc: Régi és új tendenciák a büntetőjogban és a büntetőjog-tudományban. Budapest, Akadémiai, 2013. https://doi.org/10.1556/9789630598606
Nagy Ferenc: Gondolatok a büntetőjogi legalitással összefüggő alkotmányos problémákról. In Balogh Elemér (szerk.): Számadás az Alaptörvényről. Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2016, 453–474.
Nagy Ferenc: A jogállami és szimbolikus büntetőjogról. In Bárd Petra – Borbíró Andrea – Gönczöl Katalin (szerk.): Kriminológia és kriminálpolitika a jogállam szolgálatában. Tanulmányok Lévay Miklós tiszteletére. Budapest, Eötvös, 2019, 297–306.
Nagy Ferenc: Anyagi büntetőjog. Alapvetések és a bűncselekmények tana. Szeged, Iurisperitus, 2020.
Peters, Kristina: Symbolisches Strafrecht? Juristische Rundschau, 2020/8., 414–420. https://doi.org/10.1515/juru-2020-0027
Roxin, Claus: Strafrecht Allgemeiner Teil 1. München, C. H. Beck, 2006.
Saliger, Frank: Positives und symbolisches Strafrecht. Von guter und schlechter Kriminalpolitik. Zeitschrift für Internationale Strafrechtswissenschaft, 2022/3., 276–288.
Skoda Gabriella: Szimbolikus jogalkotás a büntetőjogban. Pro Futuro, 2018/3., 173–189. https://doi.org/10.26521/profuturo/2018/3/2909
Szabó Zsolt: A rémhírterjesztés és a közveszéllyel fenyegetés a COVID-19 járvány tükrében, különös tekintettel a két bűncselekmény elhatárolására. In Ambrus István (szerk.): COVID-19 és büntetőjog. Az emberi egészség, a köznyugalom és más jogtárgyak védelme a járvány idején. Budapest, ELTE Eötvös, 2021, 141–164.
Szomora Zsolt: Alkotmány és anyagi büntetőjog. A büntetőjog-alkalmazás alkotmányosságának egyes kérdései. Szeged, Pólay, 2015.
Szomora Zsolt: XXI. fejezet. Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények. In Karsai Krisztina (szerk.): Nagykommentár a Büntető törvénykönyvhöz. Budapest, Wolters Kluwer, 2022, 514–553.
Török Bernát: A szólásszabadság hatóköre és az általa nyújtott védelem. Az elhatárolás jelentősége a magyar joggyakorlat példáin. Magyar Jog, 2015/7–8., 385–393.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2023 Botos Mihály Bálint
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
