A közösségimédia-platformok és a hibrid konfliktusok kapcsolata

Absztrakt

A hibrid konfliktusok metódusa és a mögöttes fogalomrendszer a 2000-es évek második felétől vált ismét széles körben vizsgálat tárgyává, annak hatására, hogy a Hezbollah 2006-ban jelentős katonai sikereket ért el Libanonban az Izraeli Védelmi Erők ellen. Tovább fokozta ezt az Iszlám Állam tevékenysége, amely kifinomult és meglehetősen agresszív marketingkampányt folytatott, és magas szintre fejlesztette a kibertérben megjelenő pszichológiai hadviselést. Az ukrán válság keretében zajló különféle műveletek és a Krím-félsziget orosz annexiója ismételten a figyelem középpontjába helyezte a hibrid hadviselést. A hibrid eszközpark önmagában nem újdonság a történelemben, azonban annak sikerességét egyértelműen fokozta a technológia fejlődése, kiemelten a kibertér és az általa nyújtott lehetőségek széles tárháza. Az orosz–ukrán válság nyomán az is világossá vált, hogy a hibrid eszközök nem kizárólag egy összetett államközi konfliktus egy-egy részelemeként jelenhetnek meg, hanem egyes elemei önállóan is alkalmazhatók. Erre jelentenek egyértelmű példát a különféle dezinformációs kampányok. A jelen tanulmányban a szerzők a hibrid konfliktusok jellemzésén keresztül világítanak rá arra, hogy a puha eszközök alkalmazása mennyire immanens részei a jelenkori katonai műveleteknek, és a közösségimédia-platformok szűrési gyakorlata és mechanizmusa, gazdasági és piaci felfogása lehetővé teszi azok felhasználását dezinformációs kampányok lefolytatására.