Az internet-hozzáférés korlátozásának gyakorlata az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt

Szerzők

Kulcsszavak:

emberi jogok, internetleállítás, járulékos blokkolás, média, teljes körű blokkolás, túlzott blokkolás, véleménynyilvánítás szabadsága PDF letöltése

Absztrakt

„Mára az internet vált az elsődleges eszközzé, amelyen keresztül a személyek az információk és ötletek fogadásához és átadásához fűződő szabadságukat gyakorolják.” [Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), idézet a Cengiz és mások kontra Törökország ügyből]. Vajon ezek a jogok egyes országokban csak látszólag léteznek? 2019-ben például legalább 213 dokumentált internetleállítás történt szerte a világon, és a leállásokat tapasztaló országok száma a 2018-as 25-ről 2019-ben 33-ra, a ma létező országok 17%-ára emelkedett. E tekintetben az orosz- és törökországi esetek jelentettek mérföldkövet, amelyek az EJEB elé kerültek. Itt az alapvető probléma az internet-hozzáférés blokkolása, az egyes államok által erre alkalmazott módszertől függetlenül. A jelen tanulmány az oroszországi és törökországi leállításokat vizsgálva azt kívánja feltárni, milyen választ adnak ezek a konkrét államok az álhírek, a gyűlöletbeszéd és az erőszakra ösztönző tartalmak terjesztésére, és hogyan egyensúlyozhatók ki a drasztikus intézkedések (azaz a leállítások) a közés nemzetbiztonság megőrzésének szükséglete és a véleménynyilvánítás szabadságának tengelyén.

##submission.downloads##

Megjelent

2021-07-22

Hogyan kell idézni

Gergely, G. (2021). Az internet-hozzáférés korlátozásának gyakorlata az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. In Medias Res, 10(1), 91–101. Elérés forrás https://inmediasresfolyoirat.hu/imr/article/view/224

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok