Digitális gyakorlatok
A médiumokhoz kapcsolódó cselekvések kerete: a praxiselmélet
DOI:
https://doi.org/10.59851/imr.13.2.5Kulcsszavak:
kritikai technológiakutatás, praxiselmélet, a technológiai elfogadás modelljeAbsztrakt
A hálózati kommunikáció, a mobilinternet és az érintőképernyő technológiai újításai a 21. század elejére lehetővé tették, hogy a digitális médiához kapcsolódóan a felhasználók nem csupán tartalomfogyasztóként vagy -előállítóként jelenhessenek meg az online felületeken, hanem cselekvéseket is végezhessenek az online térben. A tanulmány célja az ehhez a változáshoz kapcsolódó új médiaelmélet, az úgynevezett praxiselmélet bemutatása. A szöveg kitér a praxiselmélet forrásaira mind a médiatudományokon belül, mind a társtudományok körében. Emellett egyfajta gyakorlattipológiát javasol az online felületek vonatkozásában, egyszerű és összetett gyakorlatokként utalva rájuk és példákkal illusztrálva. Majd érinti azt a kérdést is, milyen szempontokon múlik a digitális gyakorlatok alkalmazása. Ez a kérdés elvezet minket a kritikai technológiakutatás, valamint a technológiai elfogadás modelljeihez.
Hivatkozások
Ahearne, Caroline et al.: Touch-screen technology usage in toddlers. 101(2) Archives of disease in childhood (2016) 181–183., https://doi.org/10.1136/archdischild-2015-309278
Andok Mónika: Mi, a média. In Aczél Petra (szerk.): Műveljük a médiát! Budapest, Wolters Kluwer, 2015, 15–38.
Andok Mónika: Médiahatások. In Aczél Petra (szerk.): Műveljük a médiát! Budapest, Wolters Kluwer, 2015, 97–132.
Andok Mónika: Digitális média és mindennapi élet: konvergencia, kontextus, közösségi média. Budapest, L’Harmattan, 2016.
Austin, John L.: Tetten ért szavak. A Harvard Egyetemen 1955-ben tartott William James előadások (ford. Pléh Csaba). Budapest, Akadémiai, 1990.
Balogh Csaba – Dragon Zoltán – Pusztai Bertalan: Viselhető eszközök a szegedi egyetemisták körében. ME.dok, 2021/3., 69–84.
Balogh István – Karácsony András: Német társadalomelméletek. Témák és trendek 1950-től napjainkig. Budapest, Balassi, 2000.
Bossen Bucknell, Christina – Kottasz, Rita: Uses and Gratifications Sought by
Pre-Adolescent and Adolescent TikTok Consumers. 21(4) Young Consumers (2020) 463–478., https://doi.org/10.1108/YC-07-2020-1186
Boyd, Danah: It’s Complicated: The Social Lives of Networked Teens. New Haven, Yale University Press, 2014.
Couldry, Nick: Theorising Media as Practice. 14(2) Social Semiotics (2004) 115–132., https://doi.org/10.1080/1035033042000238295
Couldry, Nick: Media, Society, World: Social Theory and Digital Media Practice. Cambridge, Polity, 2012.
Couldry, Nick – Hepp, Andreas: The Mediated Construction of Reality. Cambridge, Polity, 2017.
Davis, Fred D.: Perceived Usefulness, Perceived Ease of Use, and User Acceptance of Information Technology. 13(3) MIS Quarterly (1989) 319–339., https://doi.org/10.2307/249008
Dusek Tamás: A számszerűsített ember: az önszámlálás szociológiája. Statisztikai Szemle, 2021/4., 389–391., https://doi.org/10.20311/stat2021.4.hu0389
Felkai Gábor: Jürgen Habermas. Budapest, Áron, 1993.
Gárdos Judit – Kovács Éva – Vajda Róza: Önszociológiák? Új kihívások a kvalitatív módszereket alkalmazó kutatásokban és archiválásukban. In A. Gergely András et al. (szerk.): Kultúra, közösség és társadalom. Tanulmányok Tibori Timea tiszteletére. Budapest, Társadalomtudományi Kutatóközpont – Magyar Szociológiai Társaság, 2020, 123–140.
Guillory, John: A médiafogalom eredete (ford. Berze András et al.). Apertura, 2012. tavasz, https://bit.ly/3CTKcuX.
Guld Ádám: „A sztárok mindenhol ott vannak.” A 360 fokos ismertség jellemzői egy kvalitatív közönségkutatás tükrében. Médiakutató, 2020/1., 79–92.
Guld Ádám: Sztárok, celebek, influencerek a médiában megszerezhető ismertség és hírnév természete. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum Egyesület, 2021.
Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete (ford. Ábrahám Zoltán et al.). Budapest, Gondolat, 2011.
Harlow, Summer – Harp, Dustin: Collective Action on the Web: A Cross-Cultural Study of Social Networking Sites and Online and Offline Activism in the United States and Latin America. 15(2) Information, Communication & Society (2012) 196–216., https://doi.org/10.1080/1369118X.2011.591411
Katz, Elihu – Blumler, Jay G. – Gurevitch, Michael: Uses and Gratifications Research. 37(4) The Public Opinion Quarterly (1973) 509–523., https://doi.org/10.1086/268109
Keviczky László: Az internet rövid története. In Kondor Zsuzsanna – Fábri György (szerk.): Az információs társadalom és a kommunikáció-technológia elméletei és kulcsfogalmai. Budapest, Századvég, 2003, 211–229.
Lupton, Deborah: The Quantified Self. Cambridge, Polity, 2016.
MacKenzie, David – Wajcman, Judy (szerk.): The Social Shaping of Technology (Second Edition). Buckingham, Open University Press, 1999.
Papacharissi, Zizi – Mendelson, Andrew: Toward a New(er) Sociability: Uses, Gratifications, and Social Capital on Facebook. In Stylianos Papathanassopoulos (szerk.): Media Perspectives for the 21st century. London, Routledge, 2011, 212–230.
Pólya Tamás: A médium mint cselekvési közeg. Médiumelméleti nézőpontváltás a technológiai determinizmus után. Replika, 2011/3., 51–73.
Schatzki, Theodore R.: Social Practices: A Wittgensteinian Approach to Human Activity and the Social. Cambridge, Cambridge University Press, 1996., https://doi.org/10.1017/CBO9780511527470
Schatzki, Theodore R. – Knorr Cetina, Karin – Savigny, Eike von (szerk.): The Practice Turn in Contemporary Theory. London, Routledge, 2005., https://doi.org/10.4324/9780203977453
Silverstone, Roger: Médiaerkölcs: A médiapolisz felemelkedése (ford. Kerényi Szabina). Budapest, Napvilág, 2010.
Szijártó Zsolt: Sokszínű médiavilágok. A mindennapi élet és a médiakutatás antropológiai dimenziói. Budapest, Gondolat, 2022.
Szűts Zoltán: Online. Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei. Budapest, Wolters Kluwer, 2018.
Williams, Robin – Edge, David: The social shaping of technology. 25(6) Research Policy (1996) 865–899., https://doi.org/10.1016/0048-7333(96)00885-2
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Andok Mónika
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
